A Nagy-Britanniát megillető északi-tengeri szénhidrogén-vagyon kitermelésének szabályozásáért felelős felügyeleti szerv (North Sea Transition Authority, NSTA) közölte, hogy a skóciai Shetland-szigetektől északnyugatra fekvő Rosebank lelőhely kitermelési koncessziójának két tulajdonosa, a norvég állami tulajdonban lévő Equinor és a Londoni Értéktőzsdén jegyzett brit Ithaca Energy megkezdheti az olajmező művelését. Az Északi-tenger és az Atlanti-óceán földrajzi határvidékén fekvő Rosebank az eddigi feltáró vizsgálatokra alapozott becslések szerint 500 millió hordó nyersolajat rejthet, de az Equinor szerdai bejelentése szerint a cég jelenleg 325 millió hordónyi olaj kitermelését tervezi, várhatóan 2027-től.

A norvég vállalat előrejelzése szerint a Rosebank művelés alá vétele 8,1 milliárd font (több mint 3600 milliárd forint) közvetlen tőkebefektetést eredményezhet a brit gazdaságban. A Rosebank mező kitermelésének engedélyezési eljárását folyamatos tiltakozások kísérték a környezetvédő csoportok részéről. A konzervatív párti brit kormány azonban már korábban jelezte, hogy a brit gazdaság energiaimport-függésének csökkentése végett több száz új északi-tengeri olaj- és földgázkitermelési engedély kiadását tervezi, azzal együtt is, hogy meghirdetett célja változatlanul a brit gazdaság nettó karbonsemlegessé válása 2050-re. Rishi Sunak brit miniszterelnök az új kitermelési engedélyek tervének néhány héttel ezelőtti bejelentésében úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta minden eddiginél fontosabbá vált Nagy-Britannia energiaellátási biztonságának megőrzése, és ebben kulcsszerepük van az északi-tengeri lelőhelyeknek.

Sunak szerint az elsődleges cél az, hogy “Nagy-Britanniából lehessen fedezni Nagy-Britannia energiaigényét”, mindenekelőtt azért, hogy “a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonló zsarnokok” a jövőben ne használhassák zsarolásra alkalmas fegyverként az energiahordozókat. A brit tengeri energiahordozó-kitermelési szektor kereskedelmi szövetségének (Offshore Energies UK) vezérigazgatója, David Whitehouse nemrégiben tartott tájékoztatóján kiemelte: jelenleg 238 északi-tengeri nyersolaj- és földgázmezőn folyik aktív kitermelés, de a készletek természetes apadása miatt 2030-ig hozzávetőleg 180 lelőhelyen megszűnik a termelőtevékenység. David Whitehouse szerint ha ezeket nem pótolják új mezők kiaknázásával, a termelés sokkal gyorsabban zuhanna, mint amilyen ütemben a kieső mennyiséget új, alacsony karbontartalmú alternatív energiaforrásokkal helyettesíteni lehet.