A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítóját, kuratóriumi elnökét a jövő heti Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó apropóján kérdezte a portál. Mint felidézte, az ENSZ 2021-es klímakonferenciáján arra hívta fel a figyelmet, hogy évtizedek óta a klímakatasztrófa elkerülésének huszonnegyedik órájáról beszélünk. Az adatok alapján azonban úgy látja, hogy azóta érdemi változás nem történt – tette hozzá. Idén lesz az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciája, ám az első berlini találkozás óta – minden fogadkozás, elhatározás ellenére – évről évre nőtt a szén-dioxid-kibocsátás – fejtette ki a volt államfő. A kibocsátott üvegházhatású gázok tekintetében ma rosszabb állapotban vagyunk – tette hozzá. “A nekigyűrkőzések ellenére továbbra sem fenntartható pályán mozog a világgazdaság” – szögezte le.

Róka fogta csuka helyzetnek nevezte, hogy az államokat rá lehet-e kényszeríteni vállalásaik betartására. A kisebb országok joggal mondhatják, hogy amíg a nagy kibocsátók nem cselekednek, addig ők hiába tesznek bármit is – vélekedett. A már megkötött megállapodásokat azért sem sikerült végrehajtani – tette hozzá, mert mindenki attól fél, hogy versenyhátrányba kerül. Áder János szerint csak olyan megállapodás vezethet eredményre, ami a G20-ak között születik, és ebben lefektetik, hogy milyen tevékenységeket preferálnak, milyeneket szankcionálnak. Kifejtette: szükség van egy jól ellenőrizhető rendszerre, ahol nem a versenyhátrány vagy versenyelőny lesz a döntő, hanem a hosszabb távú jövő. Amíg ez nincs meg, addig csak lamentálunk a problémáról – jegyezte meg. Kitért arra, hogy a szén-dioxid esetében sem úgy fog történni, hogy megállapodunk, és holnaptól nincs kibocsátás, “ez illúzió”. Minél később állapodunk meg, annál nehezebb lesz a végrehajtás, és annál fájdalmasabb döntéseket kell hozni – vélekedett.

Az orosz-ukrán háború rontja egy ilyen megállapodás esélyeit, mert “diplomáciai szélcsend” van – mondta Áder János. Szerinte elképzelhetetlen, hogy Oroszországgal klímatárgyalásokat kezdjenek, pedig Oroszország jelentős kibocsátó. “A háború, és minden olyan esemény, ami a nagyhatalmak közötti szembenállást erősíti, hátráltatja az átfogó klímamegállapodás megkötését. Az Egyesült Államok és Kína vetélkedése sem a megállapodás irányába mutat” – állapította meg. A Planet Budapest 2023 kapcsán beszélt arról, hogy a 2021-es eseménynek milyen hatása volt. A rendezvény alatt és utána is végeztek méréseket, a kilátogatók tetszési indexe 90 százalék feletti volt. Idén 140 magyar kiállító lesz az expón – közölte. Arról, hogy Magyarország hol tart a zöld átállásában és a klímavédelemben, kifejtette: azon 21 ország közé tartozunk a világon, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, miközben emelkedett a GDP.

A fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatban elmondta: az elmúlt hat évben minden esztendőben duplájára nőtt a naperőművi kapacitás Magyarországon. A kormányzati szándék szerint 12 ezer megawattra akarjuk a naperőművek teljesítményét növelni – mondta. Ugyanakkor illúzió azt gondolni, hogy kizárólag nap és szélenergiából fedezhetjük az energiaigényünket – mondta. A szélerőművekről kijelentette: úgy tudja, a kormány hamarosan dönthet arról, hogy változik-e a szabályozás. Hozzátette: ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ennyi áramot használjunk, és nem akarunk változtatni az életmódunkon, akkor növekszik az energiaigény.

A hazai akkumulátorgyártással kapcsolatban felmerült környezetvédelmi aggályokkal kapcsolatban Áder János kifejtette: a debreceni gyár azt a vizet, amire szüksége van az akkumulátorgyárnak, hűtésre használják. Debrecenben az a megoldás, hogy a tisztított szennyvizet használják hűtésre. A szürke szennyvizet – ami már rendelkezésre áll – így kerülőúton vezetik el, de az nem fog szennyeződni, ha betartják a szabályokat. “Szigorú környezetvédelmi normákat kell előírni, legyen szó levegőszennyezésről, talajszennyezésről, vízszennyezésről, és azokat be kell tartatni. Ha megsértik, akár be is kell zárni az üzemet” – szögezte le.