Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Egy évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet a G7 arra a furcsa helyzetre, hogy van egy termék, ami akkoriban már megjelent a kisebb magyar netes boltokban, tehát meg lehet ugyan venni, de a használata nem megengedett. Az erkélynapelemről van szó, amely egy kis teljesítményű napelemes rendszer, amit közvetlenül a lakásban lévő konnektorhoz lehet csatlakoztatni, és képes lehet arra, hogy kis mértékben csökkentse a villanyszámlát. Ezek a rendszerek 600 vagy 800 watt teljesítményig az unióban mindenhol használhatók, kivéve Magyarországon. A magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételei (ászf) ugyanis nem engedik meg, hogy a fogyasztó áramot tápláljon be a konnektoron keresztül a lakás vezetékeibe. Németországban már az Aldi (Nord) és a Lidl is elkezdte ezeket forgalmazni, utóbbi azonban a magyar szabályozás miatt itthon nem vette fel a kínálatába. A cseh gyökerű Alza azonban most nem volt ilyen szívbajos, és egy ideje már a magyar vevőknek is eladásra kínálja az erkélynapelemes rendszerek fő kellékét, az úgynevezett mikroinvertert. Márpedig az Alza jelenleg a második legnagyobb magyarországi netes kereskedő.

A mikroinverterhez villanyszerelő képzettség nélkül csatlakoztatni lehet az erkélyre kitett napelemtáblákat. A szerkezet a napközben termelődő áramot átalakítja és szükség szerint elosztja. Ha épp van a lakásban áramfogyasztás, akkor oda segít be, de ha erre nincs szükség, akkor a termelődő áramot elraktározza egy kisebb akkumulátorban. Mindez azonban Magyarországon az áramszolgáltató ászf-ének megsértése, ami végső soron azzal is járhat, hogy a használót az áramszolgáltató teljes egészében lekapcsolhatja a közműhálózatról.

A termék használatának jogi megítélése elég bonyolult, és az elmúlt egy évben egyetlen érintett hatóság vagy szolgáltató sem adott ki állásfoglalást róla, tehát a probléma nem oldódott meg, a helyzet nem változott:

• Egyrészt tisztességtelen üzleti magatartás olyan terméket eladásra kínálni, amelyet nem lehet használni, a terméket kínáló boltokat így a hatóságok ezért akár elő is vehetik.
• Másrészt viszont alapesetben a közműcéggel szerződéses viszonyban álló fogyasztó (és nem a bolt) az, akitől elvárható, hogy alaposan átolvassa az ászf-et, és tudatában legyen, hogy megszegi azt.
• Harmadrészt azonban, ha az ászf-ben úgy szerepeltetnek egy ilyen megkötést, hogy az biztonsági és technológiai okokkal alaposan nem támasztható alá, akkor a szolgáltató jár el tisztességtelenül.

A fentiek alapján jelenleg nem egyértelmű, hogy mi történik, ha a fogyasztót az áramszolgáltató szankcionálja, hiszen nem tudni, hogy ki követett el hibát.

Képünk illusztcáió.