Az ESG olyan szempontrendszer, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen. Az ESG alkalmazásával az adott céggel üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplők (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képet kapnak a szervezetről és tevékenységéről. A kutatás szerint a vevők legtöbbször a környezeti témában kérnek adatokat, ebből is kiemelkednek a hulladékgazdálkodás és az energiafogyasztás információi; a társadalmi és irányítási területre csak kis hányaduk kérdez rá. A kutatásában résztvevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről, és rendelkezik is valamilyen tudással róla. Ugyanakkor részletes tudása csak minden harmadik vállalkozásnak van, és csupán minden negyedik vállalkozás építi be üzleti stratégiájába az ESG-szempontokat.  

A megkérdezett vállalkozások szerint az ESG-szempontok gyakorlatba ültetésének a hiánya ma még jellemzően nem okoz közvetlen üzleti hátrányt. A vállalkozások többsége rendelkezik valamilyen szakértői segítséggel a területen, a kihívást elsősorban a szabályozási bizonytalanságok, a pénzügyi források hiánya, valamint a korlátozott ismeretek jelentik. Az intézetnél úgy látják, hogy a megkérdezett vállalkozások ESG-aktivitását növelné, ha lenne egy egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás. A kutatás adatfelvétele júliusban történt, 200-250 magyarországi vállalkozást kerestek meg, összesen 100 vezetői szintű interjút készítettek. A felmérésben részt vevő vállalkozások többségében a feldolgozóiparban működnek, a medián árbevétel 3,6 milliárd forint, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 102 fő – írták a közleményben.