Az MTI-nek eljuttatott közleményben kiemelték, hogy a szakminiszteri találkozó egyik fő célja az ENSZ soron következő, 28. Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) előkészítése volt. Az idén novemberi ülésen a résztvevők megvitatják, elérhetőek-e a 2015-ös Párizsi Megállapodásban rögzített vállalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, a globális felmelegedéshez való alkalmazkodás érdekében. A téma jelentőségét az általános megfontolásokon túl saját szempontunkból az is erősíti, hogy várhatóan a magyar soros uniós elnökség idejére esik majd a folytatás, a COP29 megrendezése – tették hozzá.

A tanácskozáson Lantos Csaba a közlemény szerint elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években komoly eredményeket ért el a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Egyebek mellett 2010 óta közel 28 százalékkal csökkent hazánkban az egységnyi GDP előállításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. 2010 és 2021 között 7,7-ről közel 14 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-felhasználás terén. A miniszter rámutatott arra is, hogy a már több mint egy éve zajló háború és a nyomában járó energiaválság veszélybe sodorta az ellátás biztonságát, történelmi magasságokba növelte az energiahordozók világpiaci árát. A magyar energiapolitika válasza ezekre a kihívásokra – folytatta – az volt, hogy a hangsúlyt az ellátásbiztonságra, a megfizethető energiaárakra, a rezsicsökkentésre helyezte. Magyarország ugyanakkor kitart a klímacélok teljesítése és környezeti értékeink megóvása mellett is. Ezt tükrözi például a Nemzeti Energia- és Klímaterv folyamatban lévő felülvizsgálata, amely a korábbiaknál jóval ambiciózusabb célokat tűzhet ki a klímapolitika és a fenntarthatóság terén – húzta alá.

Lantos Csaba a tanácsülésen kifejtette, hogy a magyar kormány elkötelezett az unió 2050-ig szóló közös klímasemlegességi célkitűzésének megvalósítása mellett is. Hozzátette: nem támogatjuk azonban, hogy Brüsszel az eredeti tervekhez képest jelentősen előrehozza a klímasemlegesség és a fosszilis energiaforrások kivezetésének céldátumát. A jelenlegi helyzetben ugyanis nem lehet reális törekvés, hogy rövid időn belül elérjük a fosszilis energiahordozóktól való teljes függetlenséget. Ezzel kapcsolatban a miniszter megerősítette, hogy az atomenergiát megbízható és kibocsátásmentes, tiszta energiaforrásként érdemes kezelni, amely a megújulókkal párban nagyban hozzájárulhat a globális dekarbonizációs célok megvalósításához – áll a közleményben.