Az első két szempont szorosan összefügg egymással. Vagyis ha kevesebb energiát használunk, kisebb lesz az épület károsanyag-kibocsátása. Egy háztartásban több energiaforrást is alkalmazunk. Jellemzően van egy fűtésrendszer, ami pl. gáz, biomassza égetésével állítja elő a hőenergiát, az elektromos áramhoz a legtöbb háztartás a hálózatról jut hozzá (de természetesen szerepet játszhat egy jól méretezett, tájolt napelemes rendszer is). A jelenlegi klímaviszonyok miatt sok háznál szükség lesz valamilyen hűtési technológiára is. A hűtésre, fűtésre kiadott energiaköltségek jelentős részét meg lehet spórolni akkor, ha a tetőteret szakszerűen szigeteljük.

Az elmúlt évtizedben egyre növekvő figyelmet kapott a környezetvédelem, és ezzel együtt a környezettudatosság is. Az emberek egyre inkább felismerik, hogy a bolygónk védelme az egyik legfontosabb feladatunk, és hogy az otthonunk is jelentős hatással van az éghajlatváltozásra és a környezetre. Azonban a jó hír az, hogy sokat tehetünk annak érdekében, hogy otthonunkat környezetbaráttá tegyük, és így hozzájáruljunk a bolygónk védelméhez.

Az egyik legfontosabb módja annak, hogy környezetbarát otthonunk legyen, az energiahatékony berendezések használata. Az energiahatékony berendezések értelemszerűen kevesebb energiát használnak fel, így csökkentik az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást. Például az energiatakarékos lámpák használata sokat segíthet a világítás költségeinek csökkentésében és az otthon energiafogyasztásának csökkentésében. Az energiatakarékos mosógépek és szárítógépek használata szintén hatékony módszer az otthon energiafogyasztásának csökkentésére.

Egy másik módja a környezetbarát otthonok kialakításának a megújuló energiaforrások használata. Az otthonunkban telepíthetünk napelemeket vagy szélturbinákat, amelyek energiát termelnek és csökkentik az otthonunk energiaköltségeit. Ezeknek a rendszereknek a telepítése azonban költséges lehet, ezért sok ember inkább egy kisebb napelemes rendszert választ, amely csak a legfontosabb elektromos berendezéseket táplálja. A kertben található kút is lehet megoldás arra, hogy csökkentsük a vízhasználatunkat, és így csökkentsük az otthonunk ökológiai lábnyomát.

A harmadik módja a környezetbarát otthonok kialakításának az anyagok kiválasztása. Az otthonunkban használt anyagok jelentős hatással vannak a környezetre. Fontos, hogy olyan anyagokat válasszunk, amelyek környezetbarátak és tartósak, és amelyek kevésbé terhelik az éghajlatot. Az organikus anyagok, például a fa, a pamut és a gyapjú jobbak, mint a műanyagok vagy a mesterséges anyagok, mivel biológiailag lebomlanak.

Gyűjtsük össze a zöldhulladékot, avart, de ne égessük el!

Az ökotudatos otthon felé komoly lépéseket tehetünk néhány egyszerű módszerrel. Az egyik a zöldhulladék hasznosítása, ebbe beletartozik a konyhában termelődő szerves, zöld hulladék és a kertben óhatatlanul létrejövő zöld hulladék (nyesedék, ágak, levelek stb.) Ha kertünk van, akkor célszerű a konyhai hulladék egy jelentős részét komposztálni. Hatékonynak tűnő, kifejezetten káros megoldás az avarégetés. Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Nem beszélve arról, hogy akinek kertje van, ilyenkor pont azt a szerves anyagot próbálja meg eltüntetni ősszel, amiért jó pár ezer forintot kifizet a tavaszi virágföld/trágya vásárlás során. Az avar komposztálható, még a diólevél is, szerencsére ma már egyre több önkormányzat szabályozza, tiltja az avarégetést. Az avarégetés mellett a másik irányzat, hogy műanyag zacskókban elvitetjük a zöldhulladékot. Ez megint nem egy fenntartható eszköz, egyrészt fel kell használni hozzá egy csomó műanyagot, másrészt jó sok benzint, gázolajat elfüstölünk a szállításhoz, harmadrészt megint elvisszük azt a szerves anyagot, amiből pár hónap alatt kiváló táptalaj lesz, ha hagyjuk komposztálódni. Ne égessünk hát avart mi sem és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira.

Komposztáljunk a kertünkben vagy közösségi komposztálóban!

Ahogy fent is írtuk, a zöld hulladék egy jelentős részét komposztálhatjuk is. És a komposztálással nem csak a zöldhulladékot, de háztartásunk hulladékmennyiségét is jelentősen csökkenthetjük! Talán bele sem gondolunk, hogy egy átlagos magyar család évente fejenként 5-600 kilogramm hulladékot termel. Ennek a hulladéknak 30%-a olyan szerves anyagokból adódik össze, amelyeket költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatunk. Éves szinten fejenként 180 kg (kb. napi fél kg) hulladék nem a kukában köt ki, hanem visszajut a szerves anyagok természetes körforgásába. Vagyis a komposztálással csökkentjük a hulladékmennyiséget és hasznos tápanyagot hozunk létre, amit felhasználhatunk a kertünkben.

Ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakásunkhoz legközelebb eső közösségi komposztálót és az összegyűlt szerves hulladékot vigyük oda.

Legyen korszerű fűtéstechnikánk!

Ha már jól szigetelt a házunk és rendben vannak a nyílászárók is, akkor érdemes ráncba szedni a fűtéstechnikát is. Ha van rá keretünk, a gázkonvektorokat cseréljük le gázcirkóra, automatizáljuk a fűtést akár több termosztáttal, hogy minden egyes szobában a megfelelő hőmérsékletet tudjuk tartani. Ezzel a megoldással sok hőenergiát fogunk megspórolni magunknak és kevesebb károsanyagot juttatunk a légtérbe.

Cseréljük le elavult nyílászáróinkat!

A nyílászárókon keresztül rengeteg hőenergia távozik az épületből. Emiatt akárhogy fűtünk, nem fogjuk komfortosan érezni magunkat a hideg időben. Nyáron pedig hamarabb felmelegszik a ház, több áramot kell elhasználnunk a lehűtéshez. Amikor egy épületet felújítunk, felmerül, hogy a korhadt, rosszul záró fa nyílászárókat modernebb, jól szigetelő műanyag ablakokra, ajtókra cseréljük.

A szakemberek szerint 25-30 évente érdemes ablak-ajtócserében gondolkodni. Vannak azért olyan esetek, amikor egyszerűbb javítással ki tudjuk küszöbölni a problémát. Ha rossz a tömítés, elöregedett az anyag és ettől romlott a légzáró képesség, ki lehet cseréltetni a szilikongumit. Ahhoz, hogy hosszútávon szigeteljen az új szilikon, fontos, hogy ne mázoljuk le, ne érje vegyszeres behatás, hiszen az rongálja a gumit és a szigetelőképességét.

Vásároljunk tudatosan!

A 21. század egyik legnagyobb kihívása a tudatos vásárlás. Hiszen már a boltig sem kell elsétálnunk, hogy tetszőleges mennyiségű tárgyat, ruhát, elektronikai eszközt rendeljünk házhoz. Kérdés, hogy valóban szükségünk van-e ezekre a termékekre? Nem lesz-e belőlük hamarosan hulladék, fölösleg stb. Sajnos a legtöbb gyártó célja sem az, hogy hosszú élettartamú, minőségi eszközöket hozzanak létre, a néhány év alatt tönkremenő holmik helyett vehetjük az újabb, kicsit ráncfelvarrott árut.

Kezeljük helyén a veszélyes hulladékot, elektromos hulladékot!

A környezettudatos otthon egyik ismérve, hogy a szelektív hulladékkezelés mellett a lakók tisztában vannak azzal, mi számít veszélyes hulladéknak. Az elektromos hulladékot (pl. tönkrement konyhai gépek, IT-eszközök) nem szabad a kommunális szemétbe dobni vagy kihelyezni a lomtalanításkor, esetleg a kertben tárolni. Ezek a holmik alapjáraton nem számítanak veszélyesnek, de vízzel, esővel, folyadékkal találkozva kioldódnak a mérgező anyagok és rongálják a talajvizet vagy veszélyeztetik a hulladékkezelő szakemberek egészségét.