A rozsdamentes acélt széles körben használják az élelmiszeriparban korrózióállóságának köszönhetően. Legfőbb előnyei közé tartozik, hogy összetett formákká alakítható, és károsodás nélkül, egyszerűen tisztítható. Mindemellett az élelmiszerek színét és ízét sem változtatja meg, ami ideálissá teszi az élelmiszerüzemekben való alkalmazáshoz. Ebben a cikkben összegyűjtöttük azt a három fő kérdést, amely a leggyakrabban fel szokott merülni az élelmiszeriparban használt rozsdamentes eszközökkel kapcsolatban. Olvass tovább, ha szeretnél többet megtudni.
Mióta alkalmazzák ezeket az eszközöket?
A rozsdamentes acélt számos formában használták az elmúlt 150 évben, de a legjelentősebb újítást az élelmiszeripar területén hozta el. Az élelmiszeripar jelentősen növekedett az elmúlt 100 évben, nagyrészt az élelmiszer-előkészítés és csomagolás minden szintjén alkalmazott steril rozsdamentes acélfelületeknek köszönhetően.
Míg az első rozsdamentes acél evőeszközöket 1910 körül hozták létre, az élelmiszeripar egésze csak jóval később karolta fel az anyagot. Az 1930-as években az éttermek és az ételüzemek rozsdamentes acélmosogatókat kezdtek használni. Az 50-es és 60-as években a rozsdamentes acél hátfalak és főzőlapok kezdtek el teret hóditani maguknak. A 80-as években már szinte minden üzem áttért a rozsdamentes eszközök és gépek használatára.
A rozsdaemntes acél mára már megtalálható az éttermekben, önkiszolgáló étkezdékben, konyhákon, és a hétköznapi használatban is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek legfőbb oka az, hogy a krómtartalom nagyobb szakítószilárdságot biztosít, míg a nikkeltartalom és a sima felületek megkönnyítik a gyakori tisztítást és fertőtlenítést.
Miért fontos a rozsdamentes acél használata?
A rozsdamentes acél a hosszú élettartammal, ellenállósággal és higiéniával hozható párhuzamba. Ezek az eszközök minden iparágban megtalálhatóak, azonban az élelmiszer feldolgozásban fokozottan nagy a jelentőségük a szigorú higiéniai előírások miatt. A rozsdamentes acélnak több, mint 150 fajtája létezik, amelyek a hozzáadott ötvözőelemekben, azok összetételi arányában különböznek egymástól.
Korrózióállóság
Az élelmiszeriparban használt rozsdamentes acélok többsége 12-30 százalék krómot tartalmaz, ami által optimális korrózióállósággal rendelkeznek. Ez a tulajdonsága csökkenti a karbantartás igényét, és növeli az élettartamot a belőle gyártott eszközöknél és gépeknél.
A rozsdamentes acél – nevével ellentétben – valójában képes a rozsdásodásra, azonban ez a reakció jóval lassabban következik be, mint más fémeknél.
Könnyű tisztíthatóság
A rozsdamentes acél alapvetően nem baktériumálló, viszont hő- és savállósága miatt hatékonyan tisztítható, amellyel valóban baktériummentessé tehető. Az elektroporalizált acéleszközökön a mikroegyenletlenségek sincsenek jelen, így nem tudnak bennük megbújni a kórokozók.
Széles hőmérsékleti tartomány
Szintén a krómtartalomnak köszönhetően a rozsdamentes acél kiválóan használható extrém hideg környezetben, ridegtörés veszélye nélkül. Az egyéb ötvözőanyagok függvényében jól bírják a meleget is. A martenzites acélok magas széntartalmúak, és hőkezeléssel edzhetők. Ezt olyan alkalmazásokban használják, ahol a nagy kopásállóság kívánatos, például a minőségi késpengék gyártásánál.
Maróanyagokkal szembeni ellenállás
A nikkel a felelős a rozsdamentes acél savállóságáért, így a magas nikkeltartalmú edények
nagy ellenállást biztosítanak a sóoldatok okozta korrózióval szemben, akár magas hőfokon is. Az alkalmazások közé tartozik például a puding- és ecetkészítés, illetve a szószok gyártása.
Rugalmasság
A széntartalom emelésével csökken az acél rugalmassága, így az élelmiszeriparban általában mindössze 2-4 százalék szenet tartalmaznak a különböző eszközök.
Mágnesesség
A ferrites rozsdamentes acél sajátossága, hogy mágneses. A háztartási gépek gyártásában (mosogatógépek, hűtők, sütők) használják. Ennek a fajtának egy másik előnye a megfizethetőség, ez egy kifejezetten költségbarát választás társaihoz képest. Különösen jók erősen oxidáló környezetben, és kiváló ellenállást biztosítanak a stresszkorróziós repedésekkel szemben. A rossz alakíthatóság és hegesztési képesség azonban korlátozza a felhasználásukat.
Újrahasznosíthatóság
Jó minőségüknek és hosszú élettertamuknak köszönhetően a rozsdamentes acéleszközök hozzájárulnak a környezetvédelemhez, és újrahasznosításuk is egyszerű.
Összességében az összes rozsdamentes acélról elmondható, hogy:
- Korrózióálló;
- Széles hőmérsékleti tartományban alkalmazható;
- Az acél rugalmasságával rendelkezik;
- Maróanyagokkal szemben is ellenálló;
- Könnyen tisztítható;
- Újrahasznosítható.
Pontosan milyen rozsdamentes eszközöket alkalmaznak az élelmiszeriparban?
A 304-es és a 316-os ausztenit acélokat alkalmazzák a legnagyobb számban az élelmiszeriparban. Ezeknek a krómtartalma 18-20 százalék közötti, nikkel tartalma 8-10.5 százalék között alakul, illetve a 316-os acél tartalmaz még 2-3 százalék molibdémet is.
Az ausztenites acélokat evőeszközök, üreges edények és konyhai eszközök gyártásában használják. Egyéb alkalmazások közé tartoznak a sörfőző edények, tejszállító tartályhajók. A magas ötvözetű ausztenites minőség korrozív élelmiszer- és italtermékek tárolására, szállítására is alkalmas.
Az élelmiszeriparban megtalálhatók még a rozsdamentes acél mérőlapátok, vödrök, kancsók, különféle tartók, felírótáblák, csíptetők, illetve nagyobb berendezések és szerszámok is.
Tehát elmondható, hogy manapság a rozsdamentes acélt az élelmiszeriparban sokféle célra használják. Mivel élelmiszereink nagy részét az otthonunkba érkezés előtt feldolgozzák, tartósítják és csomagolják, nem csoda, hogy a folyamat szinte minden részében könnyen sterilizálható rozsdamentes acélt használnak.
(partner cikk)