Környezetvédelem

Rezsicsökkentés a szomszédban: tengervizet használják fűtésre egy horvát gyárban

A hajógyárban a meglévő fűtési rendszert modernizálnák tengervízzel üzemelő hőszivattyú segítségével.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A horvátországi Viktor Lenac Hajógyár tengervízzel működő hőszivattyúra cserélné elektromos kazánjait és meglévő víz-víz hőszivattyúit – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy modernizálják a vállalat egyik telephelyének fűtési és hűtési rendszerét, a tervek szerint a beruházásnak köszönhetően jelentősen visszaesik majd a létesítmény energiafogyasztása, valamint emissziója. A kísérleti projekt európai uniós és kormányzati támogatással valósul meg, siker esetén további hasonló beruházásokat valósíthatnak meg. A Viktor Lenac Hajógyár az egyik legnagyobb hajógyár Horvátországban. A projektben úgy számolnak, hogy a tengervizes hőszivattyús rendszer nagyjából elegendő lesz a Martinscica városában található komplexum fűtéséhez és hűtéséhez.

A meglévő rendszer szükséges teljesítménye 280 kilowatt, ebből 100 kilowattot a jelenleg víz-hőszivattyú biztosít. Ez a berendezés vízből nyeri ki a hőenergiát, amelyet az áramlási rendszerben használnak tovább, fenntartva a legalább 3 Celsius-fokos hőmérsékletet. Az ipari víz magas díja miatt azonban a mostani hőszivattyú működtetése gazdaságilag nem éri meg, és az energiahatékonyság sem megfelelő. A hajógyár az új beruházással ezen változtatna.

Az új hőszivattyú fő előnye abban rejlik, hogy a tengervíz hőmérséklete többnyire állandó egész évben. Mivel a tengervíz hőmérsékleti szempontból kedvezőbb az ipari víznél, a rendszer használata jóval gazdaságosabbá válhat. A Viktor Lenac Hajógyár a közelmúltban írt ki pályázatot a tervezés és technikai dokumentáció előkészítésére. A javasolt hőszivattyú az elvárások szerint évi több mint 36 tonnával csökkentheti az épületkomplexum szén-dioxid-kibocsátását, illetve mintegy 155 ezer kilowattórával a fogyasztását. A projekt tervezett teljes költsége 480 millió euró lesz, a Horvát Regionális Fejlesztési Minisztérium és az Európai Unió ebből 233 millió euró támogatást biztosít. A szükséges fejlesztések már tavaly júniusban megkezdődtek, a beruházás előreláthatóan 2024. március 31-ig fog befejeződni.