A különbség csökkenését az okozza, hogy miután a hazai tarifák fixek, a földrész más országaiban többé-kevésbé követik a piaci árakat, amelyek az elmúlt időszakban csökkentek. A VaasaETT a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Contor Austria megbízásából havonta  készít felmérést a vizsgálatba bevont országok energiahatóságaitól és elosztótársaságaitól kapott adatok alapján. Az egyes fővárosok tarifái között így is hatalmas a különbség: az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent. Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki,  a legdrágábban vásárló rómaiaknak pedig több mint a hétszeresét, kilowattóránként 63,73 eurócentet – ismertette a lap.

Budapest után Belgrádban, Podgoricában, Vallettában és Zágrábban a legalacsonyabb a vizsgált egységár, míg a rómaiak után a berlinieknek, a koppenhágaiaknak és a dubliniaknak kell a legjobban odafigyelniük arra, mennyi áramot használnak. A VaasaETT kilenc olyan fővárost sorol fel, amelyekben a bruttó lakossági ár csökkent, ebből hét városban az áram piaci árának esése miatt. Ugyanakkor tíz főváros háztartásai még mindig drágulással szembesültek, részben a helyi energiaár, részben az elosztási díj növekedése, egy helyen pedig az ideiglenes áfacsökkentés megszüntetése miatt. Az átlagos tarifák harmadik hónapja tartó esése ellenére az idén januári lakossági villamosenergia-díjak továbbra is számottevően magasabbak, mint egy éve – szögezi le a VaasaETT -, sőt volt, ahol új csúcsra értek, mint  Belgrádban, Bernben, Pozsonyban, Nicosiában, Vilniusban és Varsóban – ismertette a Világgazdaság.