Az október vége óta vasárnap esténként műsorra kerülő egyedülálló alkotás arra hívja fel a figyelmet, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezeket a ritka fajokat és élőhelyeiket megóvjuk a globális felmelegedéstől és biztosítsuk számukra a zavartalan, ugyanakkor hihetetlenül nehéz életet a fagyott világban.

Császárpingvinek, gyilkos bálnák, szibériai tigrisek, csuklyás fókák, jegesmedvék. Csak néhány azok közül a ritkán látott állatfajok közül, akiknek a túlélésért folytatott mindennapjait követhetjük nyomon A fagy birodalma II sorozat fantasztikus epizódjaiban. 2011-ben a Frozen Planet példátlan betekintést engedett a sarkkörök élővilágába. Most, 11 évvel később, a Sir David Attenborough által narrált Frozen Planet II visszatér az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra, hogy megfigyelje az ott élő és virágzó csodálatos fajokat. A mostani sorozat azonban nem áll meg az első rész helyszíneinél, hanem tovább haladva feltárja a sarkkörökön túli életet is, így a néző tanúja lehet azon vadon élő állatok mindennapjainak, amelyek a világ leghidegebb vidékein küzdenek a túlélésért: magas hegyekben, fagyott sivatagokban, hófödte erdőkben és jéghideg óceánokban. Ezek az utolsó igazi vadonok a Földön, olyan helyek, amelyek hatalmas kihívást jelentenek túlélés szempontjából. A jegesmedvéktől a pingvinekig, a szibériai tigrisektől a hómajmokig minden fajnak egyedi küzdelmet kell folytatnia, hogy a mindennapokban átvészelje szélsőséges környezetét és életben maradjon. Nem is akárhogyan teszik mindezt, íme 5 + 1 fantasztikus példa.

1. A gyilkos bálna hullámmosó technikája (borítókép)

Az Antarktiszt körülvevő vizek talán a leggazdagabbak az összes közül, de itt él a gyilkos bálna is, egy kivételesen kifinomult ragadozó. Ahhoz, hogy levadásszák kedvenc zsákmányukat, a Weddell fókákat, a kardszárnyú bálnák családja megtanulta létrehozni saját hullámait, hogy így mossák le a fókákat jégtábláikról. A „hullámmosás” technikája generációkon át öröklődik, amelyet a 100 évesnél is idősebb családi matriarcha koordinál. Mindössze közel 100 olyan gyilkos bálna él a világon, akik megtanulták ezt a zsákmányszerzési technikát alkalmazni.

2. A szibériai tigris veszélyes célpontja

A Nagy Sztyeppétől északra fekszik a boreális erdő, amelyben az év felében, azaz 6 hónapon át a jég az úr. Ezekben az erdőkben kószál a világ legnagyobb macskája, a szibériai tigris, mely télen a barlangokban hibernált fekete medvékre vadászik, mely egy igen nagy kockázatú túlélési stratégia, amivel csak egy ilyen hatalmas ragadozó macska próbálkozhat.

3. A rétisasok kockázatos vadászata

Az Egyenlítőtől távol, az Európai Alpokban a hosszú hideg tél átadja helyét a rövid, de bőséges nyárnak. A fiókáját nevelő rétisaspár számára az a legfontosabb, hogy elegendő élelmet biztosítsanak utódaiknak, mely arra készteti őket, hogy megküzdjenek a testtömegüknél akár ötször nagyobb prédával is. Mindent megkockáztatnak, hogy elkapjanak egy hatalmas zerge kecskét, a valaha látott egyik legmerészebb és leglélegzetelállítóbb vadászati technikával.

4. A flamingók különös költési helyei

A dél-amerikai Andok, azaz világ teteje egy sor váratlan hideget szerető lény otthona. A flamingók azonban a tengerszint feletti magasságú vulkáni tavakban szaporodnak, hogy életben tartsák utódaikat. Olyan helyek ezek, ahova az ember égési sérülések nélkül be sem tehetné a lábát. Ennek ellenére a flamingók fiókáiknak versenyezniük kell, hogy elkerüljék a téli fagyot, különben fennáll annak a veszélye, hogy a jég fogságába esnek.

5. A kaméleonok megváltozott szaporodási szokásai

Sok kaméleonfaj tojással szaporodik. A Kenya-hegyen azonban túl hideg van ahhoz, hogy a tojás a szabadban fejlődjön ki, ezért a magas hegységben élő kaméleonok élő utódokat hoznak világra, amelyek az anya testében fejlődtek ki. A Frozen Planet II az első természetfilm, ahol egy kaméleon ilyenfajta születését kísérhetik végig a nézők a televízióban.

+1 A lappföldi dongókirálynő versenye az idővel

Minden lappföldi dongókirálynő az egyedüli túlélője a tél hidegében elpusztult kolóniájának. Kilenc hónapot tölt teljesen lefagyva, csak vastag bundája, vérében lévő természetes fagyállója, valamint nagyobb mérete védi a pusztulástól. Amikor beköszönt a tavasz, versenyt kell futnia az idővel, hogy felépítse kolóniáját és szaporodjon, mielőtt visszatér a tél.

Hihetetlen történetek, fantasztikus állati viselkedések és korábban sosem látott technikák, melyekkel mindezeket felvették. A BBC és a The Open University által forgatott természetfilm-sorozat készítői embertelen körülmények között rögzítették mindazt, ami ezeknek az állatoknak a hétköznapjait jelenti. Állandóan alacsony hőmérsékletben, fagyos szélben és olykor életveszélyes helyzetekben vették fel azokat a képkockákat, melyek bemutatják ezeknek a különleges élőlényeknek az alkalmazkodóképességét zord környezetükhöz. Egy környezethez, mely a globális felmelegedés miatt folyamatosan változik és lassacskán eltűnik, még nagyobb áldozatra késztetve ezzel az ott jelenlevő élővilágot.

„Reméljük, hogy meg tudjuk mutatni az embereknek, hogy a fagyott élőhelyek sokfélesége óriási. A Föld minden kontinensén van ilyen hely, és ebben a sorozatban szó szerint az összes kontinenst lefedjük. Remélhetőleg az emberek rájönnek, hogy sokkal közelebb vannak ezekhez a helyekhez, mint gondolnák, és hogy ezekre a fagyott világokra rengeteg állatfaj támaszkodik. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy továbbra is védjék ezeket az állatokat, tegyenek a globális felmelegedés ellen! Az éghajlatváltozás nem csak a sarkokat érinti, hanem a világ összes többi fagyott világát is. Ezek az állatok mindannyian veszélyben vannak” – mondta Alex Lanchester a sorozat első és harmadik részének producere. „A sorozat végén a tudósok nagyon világosan kijelentik, hogy még nem késő. Még van idő, még meg tudjuk védeni ezeket a fagyos régiókat és a bennük lévő csodálatos élővilágot, de változtatnunk kell” – tette hozzá Mark Brownlow, a sorozat Executive Producere. A fagy birodalma II sorozat október 30-tól vasárnaponként 18 órakor látható a BBC Earth csatornán.