Kína károsanyag-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedett. Ez régi trendekkel épp ellentétes fejlemény, mert az amerikai kibocsátás 2022 előtt folyamatosan csökkent, a kínai pedig emelkedett. A tanulmány szerint mindkét jelenség a koronavírus-világjárványra adott reakciók és kis részben talán az ukrajnai háború okozta energiaválság következménye lehet, és emiatt az idei adatok inkább kaotikusak, nehéz belőlük trendeket vázolni – mondta el Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem kutatója. A kínai károsanyag-kibocsátás csökkenését nagyrészt az magyarázza, hogy a hatóságok számos helyen szigorú zárlatot vezettek be a koronavírus terjedésének megakadályozására – tette hozzá. Az amerikai emelkedés mellett az indiai adatok is 6 százalékos növekedést mutattak, míg Európában 0,8 százalékkal esett a kibocsátás. A globális szén-dioxid-kibocsátás átlaga 1,7 százalék volt. A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott.

A globális szén-dioxid-kibocsátást minden évben kiszámoló Global Carbon Project kutatói azt is megállapították, hogy a szennyezés még mindig növekvő tendenciát mutat, de az emelkedés már nem olyan gyors ütemű, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindazonáltal a tudósok szerint ez nem jó hír, hiszen a Föld továbbra is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elérje és aztán meghaladja az iparosítás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, amelyet a globális küzdelemben fontos határvonalnak neveztek ki. Tudományos számítások szerint a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez már csak 380 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe juttatása hiányzik. Ez nagyjából 9-10 éven belül fog bekövetkezni, azaz 2031 vagy 2032 körül.