Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

mti