A szervezet az MTI-hez elküldött szerdai közleményében jelezte: több nemzetközi partnerszervezettel közös jelentést és javaslatcsomagot dolgoztak ki az Európai Bizottság (EB) részére a gazdaságélénkítési és természetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vevő intézkedések kialakítása érdekében.
A természetvédők szövetsége felidézte: az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teljes, 672,5 milliárd eurós keretösszege 37 százalékának felhasználását kifejezetten a környezettudatos gazdasági átállásra, a többi között a biológiai sokféleség védelmére irányozták elő. A szervezet szerint ugyanakkor probléma, hogy a tagállamok a “zöld” helyreállítás alatt szinte kizárólag a klímavédelmi és például az árvízvédelmi szempontokat vették figyelembe, a biodiverzitás védelmét szinte teljes mértékben elhanyagolták. A tagállamok többségénél a természetes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedések hiányoznak a benyújtott tervekből az MTVSZ szerint. A kelet- és közép-európai országokban a biodiverzitásra szánt összegek nem érik el a teljes keret 1 százalékát.

Magyarországnál az európai uniós egyeztetés alatt álló magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) zöld forrásain belül a klímaváltozás által különösen fenyegetett Homokhátság vízpótlásának megoldása az egyik legfontosabb célkitűzés, amelyre 44 milliárd forintos keretösszeget különítenének el. Az MTVSZ szerint azonban a mintegy 10 ezer négyzetkilométer alapterületű, 800 ezer embernek otthont adó térség elsivatagosodását csak abban az esetben lehet kezelni, ha a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan a vizek megtartására és fenntartható hasznosítására is gondolnak a tervezők. Így például a vízgazdálkodási szerveknek jogot biztosítanak arra, hogy figyelembe vehessék a vízvisszatartással kapcsolatos közérdeket, és elutasíthassák a vízzel elárasztott területek levezetésére irányuló kérelmeket.

Az MTVSZ úgy látja, ennek ellentételezéseként a mezőgazdasági termelőket kompenzálni kell, ha földjeiken vízvisszatartó vagy más környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. A szervezet szerint átfogó strukturális változásra van szükség: át kell térni a vízigényes, nagy biomasszát termelő kultúrákról az extenzív földhasználatra, például a gyepterületek hasznosítására és a legeltetésre. A helyi önkormányzatoknak elővásárlási joggal kellene rendelkezniük a vízvisszatartásra és egyéb ökológiai célokra szolgáló területek megszerzése céljából, a Natura 2000 területeken pedig korlátozni kellene az öntözést. Emellett jelentősen kellene emelni a természetvédelmi célú projektek arányát a vízgazdálkodási beavatkozásokon belül – áll a szövetség közleményében.