Április elején egy olyan európai uniós szintű szabályozás lépett életbe, amelynek révén akár hazánkban is áfacsökkentéssel mérsékelhetik a napelemek árát – számol be a Portfolio. Az Európai Tanács új irányelvét az unió hivatalos lapjában ismertették, az áfairányelv módosításával a tagállamok akár 0 százalékos áfakulcsot is alkalmazhatnak, többek között a napelemek vásárlására és telepítésére. Ma Magyarországon az áfakulcs 27 százalékos. Az uniós megállapodás már 2021 decemberében megszületett, a kihirdetéssel viszont a közelmúltban hatályba is lépett. Az új, EU-s irányelv alapján az egyes tagállamoknak legkésőbb 2022. július 7-ig be kell jelenteniük az Európai Unió áfabizottságánál, hogy a kedvezményes adómértékek esetleges alkalmazása miatt végre akarnak-e hajtani változásokat a nemzeti jogrendben.

Az, hogy a napelemek bekerülnek a lehetséges kedvezményezett termékek közé, nemcsak az Európai Unió éghajlati és környezeti céljainak elérésében segíthet, hanem az energiafüggőséget is csökkentheti. Az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve az azt követő szankciók bevezetése óta minden korábbinál hangsúlyosabbá vált az orosz gáztól és olajtól való függetlenedés igénye. A Portfolio az esetleges 0 százalékos áfa mellett a Zéró Karbon Központ (ZKK) új javaslatait is bemutatja. Magyarországon is egyre több otthoni napelemes rendszer épül ki támogatás nélkül, piaci alapon, az ilyen projektek pedig jellemzően privát hosszú távú áramvásárlási szerződéses (CPPA) konstrukciókban valósulnak meg. Az ilyen típusú, villamos energiára vonatkozó adás-vételi szerződés a megújulóenergia-termelő és az energiát felhasználó vállalat között jön létre hosszú távra, általában 10-15 évre.

A ZKK többek között azt javasolja, hogy a Robin Hood-adó alóli mentességet terjesszék ki a CPPA-k keretében megvalósuló projektekre is. A Robin Hood-adó egy olyan 31 százalékos adó, amelyet jelenleg a KÁT (kötelező átvételi tarifa) és a METÁR (megújuló támogatási rendszer) rendszerben értékesítő termelőkön kívül minden termelőnek meg kell fizetnie. A ZKK vezetője az a Kaderják Péter, aki korábban energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár volt, jelenleg pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztési tanácsadója. Személye azt jelentheti, hogy a javaslatokat kormányzati szinten is komolyan fogják venni.