A Greenpeace Magyarország egyebek között előrelépésnek tartja, hogy lehetőség nyílt a szigetelésre az otthonfelújítási támogatásban, kifogásolja azonban, hogy ez nincs energetikai célokhoz kötve. A támogatás felvevői számára nem kötelező, csak lehetőség a szigetelés és a fűtéskorszerűsítés, amelyek az energiatakarékossághoz és a légszennyezés csökkenéséhez vezethetnének – mutattak rá. A szervezet előremutató lépésnek tartja az egyszer használatos műanyagok tilalmáról szóló európai szabályozás magyarországi bevezetését is. Ugyanakkor jelezték, a nagyon könnyen újrahasznosítható PET palackoknak és alumínium dobozoknak továbbra is csak körülbelül az egyharmadát hasznosítják újra, ami nagyon alacsony szám. Ezért a Greenpace egyebek mellett azt javasolja a kormánynak, hogy törvényileg kötelezze a gyártókat és forgalmazókat, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra, legkésőbb 2024-re.

Arra is kitértek, hogy a pandémia alatt tovább nőtt a régi szennyező járművek behozatala, ezért szorgalmazzák a szennyező járművek importjának korlátozását, illetve, hogy a kormány támogassa a környezetbarát közösségi közlekedést országos és települési szinten. A Levegő Munkacsoport szintén szükségesnek tartja a lakossági energiahatékonysági beruházások, elsősorban a szigetelésnek a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb támogatását, és a roncsautó-import elleni fellépést. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az erőforrásokkal való takarékos bánásmód, a helyi termékek előtérbe helyezése, a hazai gazdaság erősítése nemcsak a környezeti problémákra válasz, de segítséget nyújt egy önellátóbb, a globális nehézségektől függetlenedni tudó ország kialakításában is.
A Humusz szövetség azt emelte ki, hogy a szelektív gyűjtésen túl nagyon fontos volna az újrahasználatra és a hulladékmegelőzésre fektetni a hangsúlyt. Ezért például betétdíjas rendszer bevezetését javasolják a kormánynak.

Az Energiaklub arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 40 százalékát adó lakóépületek energetikai felújítása nem történik meg, akkor 2050-re nem éri el az ország a klímasemlegességet. Emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet tavalyi felmérése szerint az elmúlt években nőtt az épületenergetikai beruházások száma, és egyre többen tervezik az energiahatékonysági korszerűsítéseket. Ezek között azonban még mindig az egyedi, részleges felújítások dominálnak, jellemzően műszaki vagy energetikai terv nélkül, ezáltal a keletkező energiamegtakarítás sem jelentős.

Ugyanakkor jelezték, hogy egy nagy volumenű lakossági energiahatékonysági piac is kirajzolódik a következő öt évre, csaknem 3000 milliárd forintos beruházási értékkel. Ezt a felújítási igényt, olyan mederbe kellene terelni, ahol az energiamegtakarítási lehetőségek a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatók. Ezért az Energiaklub egy olyan állami támogatási rendszer bevezetését tartja szükségesnek, amely a felújítókat a komplex beruházások megvalósítására ösztönzi, vagyis a támogatások energiahatékonysági feltételekhez legyenek kötve.