A világ legnagyobb napelemparkjai sivatagokban fekszenek, hiszen ezeken a területeken jellemzően sok a napsütés, és szabad térből sincs hiány. Egyes szakértők szerint a Szaharát is át lehetne alakítani egy hatalmas erőművé, amely az emberiség jelenlegi energiaigényének négyszeresét biztosíthatná. A sivatagokkal ugyanakkor van egy komoly probléma: a por – írja az alternativenergia.hu. Az anyag képes fokozatosan felhalmozódni a paneleken, ami akár közel 30 százalékkal is csökkentheti a hatékonyságot az üzembe helyezést követő első hónapban. Mivel a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak lesznek a homokviharok, a por okozta probléma is súlyosabb lesz. Jelenleg a leggyakrabban magas nyomású vízzel tisztítják a napelemeket, ehhez viszont csak tiszta, demineralizált folyadék használható, hogy a panelek ne sérüljenek. A száraz, sivatagi régiókba persze nem könnyű eljuttatni a vizet – a becslések alapján a napelemparkok működési és fenntartási költségeinek 10 százalékát a sivatagba történő vízszállítás teszi ki. Arról nem is beszélve, hogy az egyre növekvő számú napelemek tisztításához rengeteg folyadékot használnak el, miközben az értékes vízre egyéb területeken is hatalmas szükség lenne.

Kripa Varanasit, az MIT mérnökét megdöbbentette, hogy mennyi tiszta vizet igényel a panelek tisztán tartása. Mivel a napelemipar vízlábnyoma folyamatosan nő, a kutató szerint fenntarthatóbb működésre van szükség. Varanasi és kollégái olyan érintésmentes megoldásban kezdtek el gondolkozni, amely automatikusan megtisztítja a rendszereket. A szakértők által kifejlesztett technológia elektrosztatikus taszítás révén löki le a porszemcséket. A részecskékbe egy elektróda segítségével vezetik be a töltést, a porszemeket pedig egy ellentétes töltésű berendezés taszítja le.

Hasonló megoldást korábban a NASA marsjáróinak napelemein is alkalmaztak, az a technológia viszont csak a vörös bolygó extrém száraz környezetében működik. Varanasiék megközelítése már kifejezetten a földi, nedvesebb körülményekre van kifejlesztve. A szakértők egyelőre egy laboratóriumi prototípust építettek, ez viszont a legkisebb porszemcséket még nem képes kiszűrni. Éppen ezért további finomításokra lesz szükség.