Oroszország olyan célpontokat is támad Ukrajnában, amelyeknek sérülése vagy megsemmisülése rövid és hosszú távú környezeti katasztrófát okozhat – számol be a The Hill. A február végén támadást indító orosz csapatok korábban célba vettek egy Kijev-közeli olajfinomítót, de a kijevi víztározót, valamint különböző nukleáris létesítményeket is támadtak már. Az Ukrán Önkéntes Újságírók Kezdeményezése (UVJI) szerint az olajfinomítót ért csapás több milliárd dolláros környezeti kárt idézett elő. „Hosszú ideig fog lángolni. A környezeti károk óriásiak lesznek” – mondta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója. A kijevi gát elleni támadás nem volt sikeres, az UVJI szerint azonban ha a víztározó megsérült volna, Kijevet víz lepte volna el, és humanitárius katasztrófa alakult volna ki. A víztározó elpusztulása a többi Dnyeper-menti gátra és zsilipre is súlyos hatást gyakorolna. Az ukrán hatóságok szerint az oroszok egy harkovi földgázvezetéket is felrobbantottak, igaz, a gázszállító rendszer üzemeltetője nem észlelt zavart. Az UVJI-nál úgy vélik, hogy az invázió környezeti fenyegetése hatalmas, mivel a nagy, iparosodott országban számos stratégiai létesítmény található.

Az egyik legnagyobb veszélyt az Ukrajna 15 atomerőműve elleni akciók jelentik. A zaporizzsjai létesítményt bombázták is, és bár az egyik helyi épület lángra kapott, atombaleset egyelőre nem történt. Noha az erőművek még normálisan működnek, az ukrán fél arra kérte a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség, hogy a létesítmények környezetét nyilvánítsa védetté. A csernobili és a zaporizzsjai telep már az oroszok ellenőrzése alatt áll, az erőművek mellett az ország nukleárishulladék-lerakói is fenyegetettek. A helyzetet bonyolítja, hogy a háborús helyzetben az információk hitelességét nem mindig egyszerű ellenőrizni. Az UVJI-nál mindenesetre úgy gondolják, hogy Oroszország Ukrajna és Európa környezetét az invázió során stratégiai célpontnak tekinti, a környezetet pedig gyakorlatilag túszul ejtették.