A BBC News által ismertetett jelentés szerint a G20-ak országaiban tavaly a pandémia miatti leállások következtében 6 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, de idén 4 százalékkal nőni fog. Kínában, Indiában és Argentínában meg fogják haladni a 2019-es karbonkibocsátási szintet. A jelentés szerzői kiemelték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata aláaknázza a globális hőmérséklet csökkentésére tett erőfeszítéseket. A jelentést a glasgow-i COP26 klímakonferencia előtt két héttel hozták nyilvánosságra. A konferencia egyik fontos célja, hogy olyan lépésekben állapodjanak meg az országok, amelyekkel meg lehet akadályozni az 1,5 Celsius foknál nagyobb hőmérsékletnövekedést. A világ jelenleg 1,1 Celsius fokkal melegebb az iparosodás előtti korszakhoz képest, és a hőmérséklet további növekedésének megakadályozása óriási kihívás. A G20-ak csoportja felelős a globális karbonkibocsátás mintegy 75 százalékáért. Tavaly, a pandémia miatt a kibocsátás jelentősen csökkent, idén azonban a gazdasági termelés beindulása miatt megnőtt a fosszilis tüzelőanyagok, különösen a szén felhasználása.

A 16 kutatószervezet és környezetvédelmi kampánycsoport által összeállított jelentés szerint a G20-ak szénfelhasználása az előrejelzések szerint idén 5 százalékkal fog növekedni. Kína a növekedés mintegy 60 százalékáért felelős, de a az Egyesült Államokban és Indiában is nő a szénfelhasználás. A jelentés megállapítása szerint a földgáz felhasználása a G20-aknál a 2015 és 2020 közötti időszakban 12 százalékkal nőtt. Miközben a politikai vezetők azt ígérték, hogy a pandémiából való globális kilábalás során a környezetvédelemre összpontosítanak, kiderült, hogy a gazdaságélénkítésre szánt 1,8 milliárd dollárból mindössze 300 milliárd dollárt szánnak zöld projektekre. Ez az összeg majdnem megegyezik azzal a 298 milliárd dollárral, amelyet a G20-országok a 2021 augusztusáig tartó tizennyolc hónapban a fosszilis tüzelőanyag-iparágak támogatására költöttek – emlékeztetett a BBC News.

A klímajelentés ugyanakkor néhány pozitív fejleményről is beszámolt, köztük arról, hogy a G20-aknál nőtt a nap- és szélenergia felhasználása, tavaly rekordmennyiségű új kapacitást telepítettek. A megújuló energiaforrások jelenleg az energia 12 százalékát adják, míg 2020-ban még csak 10 százalékot tettek ki.
Politikailag is történt előrelépés a G20-ak csoportjában, hiszen az országok többsége elismerte, hogy a század közepére ki kell tűzni a nettó zéró kibocsátási célt. A csoport valamennyi tagja elfogadta, hogy a glasgow-i konferencia előtt új, 2030-ig szóló szén-dioxid-kibocsátási terveket tesznek le az asztalra.

Kína, India Ausztrália és Szaúd-Arábia azonban még tartozik ezzel. A várakozások szerint Kína és India leteszi nemzeti tervét a glasgow-i konferencia előtt, ami sokat lendíthet az 1,5 Celsius fokos cél elérésén.
“A felelősség minden egyes országot terhel, és mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket. Mert a klímaváltozással kapcsolatban a világ egy emberként fog sikerrel járni vagy elbukni” – fogalmazott Alok Sharma brit képviselő, a COP26 klímakonferencia soros elnöke.