A szervezet az MTI kérdésére kifejtette: 2012 óta vizsgálják a virágos sorközök hatását a szőlőművelésre, eddig 22 növényfajt vetettek el különböző összetételben. A tapasztalatok alapján a sokfajos keverékek nem szívják el a szőlőtől a nedvességet, sőt, megfogják a talajmenti párát, védik a talajfelszínt a kiszáradástól. Fűvel vetve viszont 10 százalékkal alacsonyabb talajnedvességet mértek. Az ÖMKi a Life VinAdapt projekt magyar tagjaként nemzetközi partnerség keretében is végez kutatásokat. A vizsgálatok Magyarországon kívül Ausztria, Franciaország, és Németország 46 szőlészetében keresik a választ arra, miként erősíthető a szőlőültetvények ellenállóképessége a klímaváltozás hatásaival szemben – közölték.

A megművelt területeken honos fajokkal segítik az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, vagyis a természetközeli élőhelyek kialakulását, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedését, a humuszképződést, az erózió elleni védelmet, a vízvisszatartást. A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti, de ebben az ágazatban a biodiverzitás kedvező hatásait még csak most fogják a kutatók számszerűsíteni – tették hozzá. Az ÖMKi abban bízik, hogy a kutatások eredményeinek köszönhetően a szőlőművelés jobban alkalmazkodhat a klímaváltozáshoz.

A közlemény rámutat, hogy a növényi és állati fajták gazdaságán az élelmiszerellátás jövője múlik. Az egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek, a biodiverzitás ellenben javítja a környezeti alkalmazkodás feltételeit. Az ÖMKi szerint ezért nemcsak a mezőgazdasági művelésben, hanem a kertekben is érdemes fajtagazdagságra törekedni.