Áder János ősszel indította el Kék bolygó című podcast műsorát, amelyben környezetről, vízről, klímáról kérdezi szakértő vendégeit. A Kék bolygó ötödik beszélgetésének vendégei Bodó Judit, a tokaji Bott Pince borásza és Dúzsi Tamás, a szekszárdi Dúzsi Tamás Borászat vezetője volt, akiket a köztársasági elnök arról kérdezett, hogyan érinti a klímaváltozás a bortermelést. Áder János bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a bortermelés világszerte évi 360 milliárd dollárral járul hozzá a globális gazdasághoz, ez az éves magyar GDP duplája. Európa a világ bortermelésének mintegy felét adja, Magyarország pedig a 15. legnagyobb bortermelő a világon.

A magyar bortermelés 1990 óta mélyreható változáson ment át, a magasabb minőség felé elmozdulva. Most azonban újabb kihívás vár a magyar borászokra, a klímaváltozás – emelte ki az államfő.  Bodó Judit felidézte, hogy férjével húsz éve költöztek a Felvidékről Tokaj-Hegyaljára és két évtized alatt is nagy változást tapasztaltak. Egykor még kabátban is vacogva szüretelték az aszúszemeket, most pedig extrém meleg évjáratok követik egymást, 2018-ban például már augusztus közepén leszedték a sárgamuskotályt, pedig régen még Simon-Júda napjára, október 28-ra tették a tokaji szüret kezdetét.

Mint hozzátette, az éves csapadékmennyiség nem változott ugyan, de az eloszlása nagyon hektikus lett, ami a talajeróziót is gyorsítja. Az idei évjáratban például szinte egész októberben esett, így az aszúszemeknek nem volt esélyük kiszáradni. Dúzsi Tamás az 1960-as években még azt tanulta, hogy évi 3-5 napnyi hőség van Magyarországon, ma már 30-50, pedig 30 fok fölött a szőlő csak senyved, nem fejlődik.

Áder János megjegyezte: két évvel ezelőtt már ötször kellett hőségriadót elrendelni, egy alkalommal szeptemberben is, ami korábban elképzelhetetlen volt. Dúzsi Tamás elmondása szerint az éves csapadékmennyiség Szekszárd környékén is hasonló maradt, de az eloszlása már nem jó, sokkal hektikusabb, ráadásul bejöttek a szeptemberi esők, amitől már rohad a szőlő.

2000 körül indult az érezhető felmelegedés és mára Szekszárdon is jelentősen korábbra kerültek a szüreti időpontok – jegyezte meg. Áder János idézi az epidózban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését, amely szerint 2050-re akár 4 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, kevesebb lesz a fagyos napok száma, de több hőhullám érkezik majd.

Bodó Judit megjegyezte: a tokaji bortermelőknek az új telepítéseknél már tekintetbe kell venniük a keleti és nyugati fekvésű dűlőket is és figyelniük kell a telepítések szerkezetére, valamint a fajtaválasztásra is. Ha valaki biztonsággal szeretne aszút készíteni Tokajban, talán érdemes elmozdulnia a zéta vagy a kövérszőlő felé – vetette fel, hozzátéve: bízik abban, hogy az átalakulóban lévő tokaji szőlészeti és borászati kutatóintézet elvégzi azokat az összborvidéki kutatásokat, amelyek minden termelőnek segítséget jelentenek majd.

Dúzsi Tamás elmondta: régen egyazon szőlőfajtán belül is inkább a korábban érő klónokat válogatták ki, most azonban érdemes lehet áttérni a hosszabb tenyészidejűekre. A szekszárdi borász szerint néhol megoldás lehet a fajtaváltás is, a bordeaux-i borvidéken például nemrég engedélyezték portugáliai szőlőfajták telepítését.

A filoxéravész óta ráadásul az európai szőlőnövények két részből állnak: a gyümölcsöt termő vesszőket észak-amerikai eredetű alanyokra oltják rá. Lehet, hogy az alanyfajták közül is érdemes lenne szárazságtűrőbbeket keresni, amelyek gyökere mélyebbre lehatol a talajban – javasolta Dúzsi Tamás, hozzáfűzve: a biológiai gazdálkodás is fejlődik, folyamatosan új, elbomló hatóanyagokat próbálnak ki.
Áder János összegzése szerint a borászok fel vannak készülve a klímaváltozásra, és ha megfelelő tudományos hátteret kapnak, eredményesen nézhetnek szembe az új kihívásokkal is. A köztársasági elnök sorozatának legújabb része mellett a korábbi epizódok is elérhetők itt.