A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot. Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET) – az egyszerhasználatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag – újrahasznosítására – írja a CNN hírportálja. A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire lebontani. A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet.

“Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog” – mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor “még mindig túl lassú” ahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen. A szakember szerint a fejlesztés révén a már létező PET-termékeket újra lehetne hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le. A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket. A műanyagszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, elérve az évi 29 millió tonnát.

A szervezet szerint nem létezik “egyetlen megoldás” a problémára, ám egy “átfogó újrahasznosítási stratégiával” akár 31-45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyagszennyezést. A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.