A genetikában a DNS nukleotidsorrendjében és/vagy a nukleotidok számában bekövetkező öröklődő változás. A mutáció lehet gén-, kromoszómaszerkezet-változás vagy genomszerkezet-változás. Az új génformák létrejöttével az öröklődés folyamatában az adott populáció génállománya is változik. A mutáció a faj genetikai változatosságát növelő evolúciós tényező. A mutáció létrejöhet spontán folyamat eredményeként (a DNS lemásolása során) vagy külső ok hatására. […]
A folyó elhagyott, lassan feltöltődő kanyarulata, amely az aktív mederrel már sehol sem függ össze, csupán a talajvizén keresztül vagy áradáskor lehet kapcsolatuk. A morotva-tó ra sajátos, gazdag élővilág jellemző.
Sással, náddal benőtt sekély állóvíz, amely árterek mélyebb fekvésű részein alakul ki leggyakrabban, de létrejöhet tó feltöltődésével is, annak utolsó fázisaként. A mocsárban nincs összefüggő szabad víztükör.
Metil-ciklopenta-dienil-mangán-tricarbonil. amely a benzinhez adagolva helyettesíti a korábban használt ólomvegyületet, s ugyanolyan – a motor kopását akadályozó – hatást fejt ki. Az MMT elégetésével a kipufogógázba mangán-karbonil vegyület kerül, amely az emberi szervezetre mérgező hatást fejt ki. az idegrendszert támadja meg. Újabban a meil-t-butilélert használjak az ólomvegyületek helyett.
Higanymérgezés, amely a japán Minamata-öbölben lejátszódott vízszennyezés következtében alakult ki. Az itt működő acetaldehidgyár (Chisso Vállalat gyára) a katalizátorként használt higany hulladékát az öböl vizébe engedte. A vízben a baktériumok a fém higanyt szerves higanyvegyületekké alakították, amelyek a táplálékláncon keresztül bejutottak az emberek szervezetébe. (A kagylók és halak az itt élő halászok fontos táplálékait képezték.) […]
A népesség térbeli, földrajzi mozgása. A migráció összefügg a gazdasági fejlődéssel. A fejlett országok jobb munkalehetőségekkel és életkörülményekkel szívó hatást fejtenek ki az elmaradott, szegényebb országok népességére. A migráció végbemehet egy országon belül is a fejlettebb és elmaradottabb régiók között.
kis- és középtájléptékű földrajzi egységek sajátos klímája, amely átmeneti nagyságrendet képez a mikroklíma és a makroklíma között. Egy-egy nagyobb település (város) területén is kialakulhat sajátos mezoklíma. Természetes viszonyok között jellemző a nagyobb tavak mellett és/vagy a hegységek előterében létrejött Hazánkban ilyen pl. a Balaton-felvidék és Tokaj-Hegyalja mezoklímája.
A benzinmotorok kopogását gátló vegyület, amelyet az ólomvegyületek helyett használnak. A metil-t-butiléter ártalmatlan anyagokra bomlik le, így környezetkímélő.
Az ásványkincsek bányászata során kitermelt hasznosíthatatlan kőzetekből, rossz minőségű, s ezért feldolgozásra alkalmatlan haszonanyagból álló meredek oldalú domb. A meddőhányóban lehetnek hasznos anyagok, amelyeket azonban az adott technikai színvonalon nem lehet gazdaságosan kinyerni. A technika fejlődésével és a gazdasági viszonyok változásával a korábban meddőhányóra került anyagok hasznosításra alkalmassá válhatnak.
