talajmonolit
Egységnyi térfogatú (kísérleteinkben 1 dm3) szerkezetében érintetlen talajminta.
A felszín közelében, az első vízzáró réteg feletti laza, szemcsés kőzetekben tározódó víz, amely a légköri nyomás alatt áll.
A földi légkör átlagosan 8- 16 és 50 km közötti rétegében, a sztratoszférában található ózon, mely a Nap rövidhullámú sugárzásának ultraibolya (UV) tartományába eső részét elnyeli, ezáltal megteremtve az élet lehetőségeit a Földön és megemelve a réteg hőmérsékletét. A teljes légkör ózontartalmának több mint 90%-a található a sztratoszférában, ahol az ózonkoncentráció maximuma átlagosan kb. 22 […]
Veszélyes légszennyezettség idején elrendelt készenlét, illetve a korlátozó intézkedések összessége.
A légszennyező anyagoknak a határértéket nagy területen, huzamos időn át, jelentős mértékben meghaladó halmozódása. Kialakulásában döntő szerepet játszanak a nagymértékű szennyezőanyag-kibocsátások, a kedvezőtlen meteorológiai körülmények. Két alapvető fajtája a redukáló (londoni, téli típusú) és az oxidáló (nyári, fotokémiai, Los Angeles-i típusú) füstköd.
Minden olyan víz, amelynek fizikai-kémiai és biológiai tulajdonsága a háztartási, ipari, mezőgazdasági használat következtében megváltozott.
Forgatókönyv, mely megadja valamilyen tényező (például a gazdasági fejlődés, a népesség vagy a szén-dioxid kibocsátás) jövőbeli várható alakulását.
Felügyeleti rendszer – az egészséggel összefüggő, érintett jelenségekről (pl. fertőző betegségek), valamint az azt befolyásoló tényezőkről rendszeresen gyűjtött adatok folyamatos elemzése, értelmezése, közreadása, továbbítása a jelenség befolyásolására kompetens (szakmailag és jogilag felhatalmazott) döntéshozóknak.
Azt mutatja, hogy egy gáz adott koncentrációjú légköri jelenlétének megemelése mellett mennyivel változik a felszínközeli légréteg energiaháztartása. Mértékegysége W/m2. A sugárzási kényszer ismeretéből megbecsülhető az általa okozott felszíni hőmérséklet-változás mértéke.