Endemikus faj, endemizmus: olyan növény- vagy állatfaj, amely jelenlegi elterjedési területén alakult ki. Általában földrajzilag elkülönült, elszigetelt területeken vagy valódi szigeteken fordul elő sok bennszülött faj. A Kárpát-medence hegykoszorúja a tágabb környezettől bizonyos elszigeteltséget jelent hazánk területének, így az ún. pannon-endemizmusok különösen a növényekre jellemzők: pl. magyar szegfű, magyar kökörcsin, pilisi len.
(Bq) a radioaktivitás egysége, 1 Bq = 1 bomlás/s. Levegőre Bq/m3, vízre és más folyadékokra BQ/l, szilárd anyagra vonatkozóan pedig Bq/kg a leggyakoribb mértékegység.
A talajerózió egyik formája, melynek során a lejtőn lefolyó víz barázdát mélyít. A barázda mélysége általában 20-40 cm, de semmiképpen sem lehet 50 cm-nél mélyebb. Az eróziós barázdák a lejtőn a legnagyobb lejtés irányában alakulnak ki. Gyakori eset, hogy a lejtő irányú talajművelés mesterséges barázdái mélyülnek tovább eróziós barázdává egy-egy nagy zápor után.
Olyan élőlények tartoznak ebbe a csoportba, amelyek a környezetből felvett szervetlen anyagokból képesek felépíteni saját testük szerves anyagait. Legnagyobb tömegben a zöld növények állítanak elő szerves anyagot szén-dioxidból, vízből és a benne oldott szervetlen anyagokból a fotoszintézis során. A baktériumok kémiai oxidációval nyerik a szerves anyag előállításához szükséges energiát (kemoszintézis).
Az atommaghasadás szabályozott láncreakcióként történő megvalósítására alkalmas berendezés. Az atomerőművekben elektromos energia előállítására használják a felszabaduló hatalmas hőmennyiséget. A kis energiájú (ún. termikus) neutronok hatására hasadó anyagokkal (pl. urán-235) üzemelők a termikus atomreaktorok. Más célokra (pl. radioaktív izotópok gyártására, kutatási feladatok megoldására) is építhetők atomreaktorok. Több más típus is ismert.
(= határérték, In) az adott szennyező anyag azon koncentrációja, amelynek napi 24 órán keresztül történő belélegzése több éven át sem okoz kóros elváltozást az emberi szervezetben.
A földköpeny 100 km-nél nagyobb mélységben elhelyezkedő, képlékeny, forró anyagból álló öve. A lemeztektonika elmélete szerint az asztenoszférán úsznak a Föld szilárd litoszféra lemezei.
Megújuló energiahordozók, természetes megújulásra képes, vagy gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrások. Ide tartoznak: nap-, szél-, víz-, geotermikus- és árapály energia, valamint a tűzifa és biomassza is.
A bomló atommagból héliumionok (alfa-részecskék) lépnek ki, amelyek közepes energiájúak (4-9 MeV). A közeg atomjainak ütközve az alfa-részecske az elektronburokból elektronokat szakít ki, s útját irányváltoztatás nélkül folytatja tovább. (Az alfa-részecske és az elektron közötti igen nagy tömegkülönbség miatt marad meg az eredeti irány) Előfordulhat az is, hogy az alfa-részecske nagy tömegű atommaggal ütközik (ez […]
Az ionizáló sugárzás nagy dózisainak hatására fellépő tünet együttes összefoglaló elnevezése. Kezdeti szakaszban hányinger, hányás, hasmenés jelentkezik, majd egy tünetmentes szakasz után ugyanezek a tünetek felerősödve újulnak meg. A vérképző szervek károsodása miatt vérátömlesztéssel, a súlyosabb esetekben csontvelő átültetéssel menthetők meg a betegek.
