Az állatok viselkedésével foglalkozó tudomány. Elsősorban az adott faj természetes környezetében végzi megfigyeléseit. A legtöbb kutatást rovarokkal, halakkal és madarakkal kapcsolatban végezték, de sok megfigyelési tapasztalat gyűlt össze főemlősökkel (majmokkal) kapcsolatban is. A kutatások eredményeit az utóbbi években az emberi viselkedés magyarázatára is használni kezdték. A modern etológia megalapítása K. Lorenz, K. von Frisch és […]
A lineáris erózió maradandó formája, a talajfelszín lejtésének irányában kialakult, hosszan elnyúló, legalább 0,5 m mély, leggyakrabban V keresztmetszetű mélyedés. Az eróziós árok mélységétől a talajpusztulás horizontális mérete is függ: minél mélyebb az árok, annál nagyobb területen semmisül meg a talaj. A sűrű eróziós árok hálózat lehetetlenné teszi az adott területen a mezőgazdasági munkát.
Ipari ágazat, amely az energiahordozók kitermelését, az energiaátalakítást és –elosztást végzi. Ide tartozik: a szén- és uránbányászat, a kőolaj- és földgázkitermelés, a vízenergia és más megújuló energiaforrásokból nyert energiatermelés. Az energiaipar átalakító ágazatai többek között: a villamosenergia-termelés, a kőolaj-finomítás, a brikettgyártás, a kokszolás és hőtermelés. Az elosztási tevékenységhez tartozik a villamosenergia-szállítás, a kőolajtermék- és földgázelosztás […]
Egy folyadékban, vagy több más anyagi összetételű folyadék elkeveredése, amely nem oldódik a közegként szolgáló folyadékban, ezért igen apró cseppek formájában keveredik el benne.
Biocönózis: adott helyen és időben létező, olyan egyed feletti szerveződési szintű egység, amelyben több populáció él együtt meghatározott kapcsolatrendszerben. A természetes életközösségekre az önszabályozás jellemző. Minél változatosabbak az életkörülmények az életközösségben, annál nagyobb a benne részt vevő fajok száma; ezzel szemben minél jobban eltérnek a külső körülmények az optimálistól, annál fajszegényebb az életközösség, de annál […]
Egy adott termék (pl. csomagolóanyag) „életútjának” – gyártástól a hulladékká válásig – végigkísérése, és ennek során minden egyes „életszakasz” környezeti hatásainak megállapítása, ill. azok összegzése.
Higiénés határérték: az adott szennyező gáznak az a maximális koncentrációja, amely az emberi egészségre sem rövid, sem hosszú távon nem fejt ki káros, vagy kellemetlen hatást. A hazai jogszabályokban az egészségügyi határérték az immissziónormával azonos, és területileg, ill. időben is differenciált. Ennek az a magyarázata, hogy az emberi szervezet rövid ideig nagyobb szennyezést képes elviselni, […]
Irányelv, az európai közösségi környezeti politika körében leggyakrabban alkalmazott szabályozási eszköz. Mivel a direktíva a megfogalmazott eredmény elérésére kötelez, azonban a szabályozás eszközeinek és módszereinek megválasztását a tagállamokra bízza, igen rugalmasa teszi lehetővé a tagországok sajátos körülményeinek figyelembe vételét, ideértve a földrajzi körülményeket, a környezet állapotát, az adott állam jogrendszerének és igazgatási rendszerének sajátosságait, a […]
Településeken, városokon az épületek sajátos elrendeződésének hatására helyileg felgyorsuló szél. A természetben is megfigyelhető a csatornahatás hosszan elnyúló mély völgyek esetében, ahol a hegyoldalak terelik a légtömeget a völgy csapásirányába.
