Biocönózis: adott helyen és időben létező, olyan egyed feletti szerveződési szintű egység, amelyben több populáció él együtt meghatározott kapcsolatrendszerben. A természetes életközösségekre az önszabályozás jellemző. Minél változatosabbak az életkörülmények az életközösségben, annál nagyobb a benne részt vevő fajok száma; ezzel szemben minél jobban eltérnek a külső körülmények az optimálistól, annál fajszegényebb az életközösség, de annál nagyobb egyedszámú lehet.