A legnagyobb terhet a fatüzelésű kályhák okozzák, amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért – 17 milliárd eurórért – felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek. Lebontva átlagosan 130 euró egészségügyi költség esik egy háztartásra az Európai Unióban. Országonként vizsgálva a legmagasabb költséggel, háztartásonként évente 424 euróval Luxemburgban kell számolni, ahol a magas energiafelhasználás, illetve a magas keresetek miatt magasabb egészségügyi számlák keletkeznek. Második helyen Csehország áll 354 euróval, harmadik helyre pedig Magyarország került 318 euróval az egy háztartásra eső egészségügyi költségeket illetően, mert – írja az EPHA – ezekben az országokban még mindig elterjedt a súlyosan légszennyező tüzelőanyagok háztartási felhasználása.

A költségek általában alacsonyabbak voltak azokban az országokban, ahol kevésbé van szükség fűtésre az év során: Máltán így jött ki háztartásonként 2 euró, Cipruson 47 euró és Spanyolországban 65 euró. Erre az összefüggésre viszont rácáfolnak a svéd és a finn háztartások, amelyek sokkal több zöld energiát használnak, és így magas energiafogyasztásuk ellenére ezekben az országokban jelentősen alacsonyabbak a légszennyezés miatti egészségügyi költségek: Svédországban 23 euró, Finnországban pedig 52 euró háztartásonként évente. A környezeti kockázatok közül a légszennyezés jelenti a legsúlyosabb veszélyt az emberek egészségére. Becslések szerint 2019-ben a szálló por PM2,5 típusa okozta mintegy 307 ezer ember korai elhalálozását az unió tagállamaiban. A 2,5 mikrométernél kisebb részecskék nagyjából fele a háztartások energiafelhasználása miatt kerül a levegőbe.

Az EPHA jelentése rávilágított arra, hogy az uniós tagállamok többségében – 18 országban – a fűtés és főzés okozta légszennyezésből adódó egészségügyi költségek magasabbak, mint azok a pluszkiadások, amelyek a közlekedésből származó légszennyezéssel hozhatók összefüggésbe. Kiemelték, hogy a hőszivattyúk nem járulnak hozzá a légszennyezéshez, és ha ezeket teljes mértékben megújuló energiarendszerrel kombinálnák, a biomassza kizárása mellett, akkor nullára lehetne csökkenteni a háztartások energiafogyasztásához köthető egészségügyi költségeket.

A szervezet megjegyezte, hogy az uniós törvényhozók mindeddig nem fordítottak nagy figyelmet a háztartások fűtéséhez és a főzéshez használt energiaforrások okozta légszennyezésre, de idén az EU arra készül, hogy szigorítsa a levegőminőségre vonatkozó irányelvet. Ennek következtében a tagállamok kormányainak lépéseket kell majd tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék a légszennyezést, illetve tovább szigorítanának az Ecodesign-szabványokon is, amelyek tiltják a rossz hatásfokú kályhák és egyéb fűtőberendezések értékesítését.