Az egyik megfigyelt medve 38 újszülött rénszarvast ölt meg egy hónap alatt, a következő hónapban 18 fiatal jávorszarvast – írta a The Guardian online kiadása. Az angol Nottingham Trent Egyetem, a spanyol Leóni Egyetem tudósai, valamint norvég és svéd állatvédelmi szakértők 15 medvére szereltek GPS nyomkövetős nyakörvet az észak-svédországi Norrbottenben, majd két éven át követték az állatokat. Ezen kívül több mint 2500 nőstény rénszarvast is figyelemmel kísértek. A medvék tavasszal ébredtek fel a hat hónapos hibernációból, amikor a rénszarvasok ellési időszaka elkezdődött. Ekkor vizes területekhez és örökzöld erdőkhöz közeli élőhelyeikről zordabb terepre, magasabban fekvő területekre vándoroltak, amelyeket a borjakat nevelő rénszarvasok szeretnek. Ahogy a rénszarvasok szaporodási időszaka végetért és a jávorszarvasoké elindult, a barna medvék lombhullató erdők és régi tisztások közelébe költöztek, mert a jávorszarvasok ezt kedvelik.

Ahogy azonban ennek az ellési időszaknak is vége lett és az emberi tevékenység megélénkült, a medvék bogyós étrendre váltottak, és minél távolabb húzódtak a murvás erdei utaktól. Ez az életmód a következő téli álomig tartott. “A ragadozó barna medvék világosan követték az évszakonként elérhető, sebezhető zsákmány előfordulási területét. Tavasszal ez a folyamat a barna medvék aktív vadászati stratégiáját mutatja, amikor táplálkozásuk jobban függ az állati fehérjétől, mint az év többi részében” – mondta Antonio Uzal Fernandez, a Trent Egyetem környezet- és állatvédelmi karának szakértője. A nagyragadozók több kontinensen részben visszanyerik élőhelyüket, aminek sok ökológiai előnye van, de nem kívánatos hatásai is lehetnek, köztük az állatállomány fosztogatása. A kutató szerint az új tanulmány segíthet tájékozódni arról, hogy a konfliktusok hogyan enyhíthetők. A legtöbb prédát a májusi rénszarvasellési időszakban ejtették a medvék. A 15-ből nyolc az erősen ragadozó kategóriába tartozott, ők átlagosan kétnaponta ejtettek el egy-egy borjat a két hónap alatt.