A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint, amelyet pénteken publikáltak a Science című tudományos folyóiratban.
Bár a napenergia használata a hagyományos, fosszilis energiahordozókhoz képest zöldebb, a panelek előállításakor mérgező anyagokat is felhasználnak, a technológia így nem tökéletes. Koreai szakértők egy csoportja most fenntarthatóbb alternatívára bukkant.
Kutatók egy csoportja olyan áttetsző, vékony szilíciumréteget tartalmazó fotovoltaikus eszközt dolgozott ki, amely nemcsak megjelenése, hanem hatékonysága miatt is nagyban hozzájárulhat a zöld technológia fejlődéséhez.
A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra.
A mesterséges fényt a környezetszennyezés többi formáihoz kellene sorolni, mert már szisztematikus károkat okoz a természetben – erre figyelmeztettek tanulmányukban az Exeteri Egyetem kutatói.
A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként, a budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szerdán közzétett jelentéséből.
A klímakutatók, elsősorban a professzorok jóval többet repülnek, mint a többi tudós, de hajlamosabbak is arra, hogy lépéseket tegyenek repülőútjaik csökkentésére vagy ellentételezésére – derült ki egy globális elemzésből.
Rendkívül vékony és hajlékony napelemeken dolgoznak a kutatók.
Az elsivatagosodás hatalmas problémát jelent Kínában, ezért inkább befedik napelemekkel a sivatagot.
A fel nem használt energia 99 százalékát visszaverik ezek az új fejlesztésű napelemek.
