Norvégia húsz területet jelölt ki a partjai mentén szélerőműparkok telepítésére a 2040-re kitűzött 30 gigawattos (GW) áramtermelési kapacitás létesítéséhez – jelentette be kedden az NVE (Norges vassdrags- og energidirektorat) norvég energia- és vízügyi hatóság.
Az északi-tengeri csúcstalálkozón részt vevők közös céljának nevezte Alexander De Croo belga miniszterelnök a szélenergia-termelési kapacitás növelését a jelenlegi, mintegy 30 gigawattról (GW) 2030-ra 120 gigawattra, 2050-re pedig legalább 300 gigawattra az északi-tengeri szélenergia felhasználásával.
A Vestas prototípusát már decemberben telepítették Dániában, de csak most érte el csúcsteljesítményét.
Romániai tengeri szélfarmok, illetve úszó napelemparkok építéséről állapodott meg hétfőn a romániai vízierőműveket működtető, piacvezető Hidroelectrica és az Egyesült Arab Emírségek állami tulajdonú megújulóenergia-vállalata, a Masdar – tudatta a román állami vállalat.
Ahogy az EU elkezdett elfordulni a fosszilis energiahordozóktól, úgy kapott nagyobb szerepet a szél- és a napenergia.
280 méter magas a világ legnagyobb szélturbinája, amely Dániában üzemel.
Az enyhe fuvallatból is képes energiát előállítani a szingapúri fejlesztés.
A hibrid rendszert a tervek szerint 2023-ban kezdik el bevezetni a piacra.
Önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Karmelita kolostorban.
Egy szingapúri kísérletben a napelemeket egyéb alternatív energiaforrásokkal kombinálják a tengeren.
