Jó példa az idei nyár szélsőséges időjárása arra, hogy a magasabb hőmérsékleten zajló légköri vízforgalom egyaránt kedvez a hosszan tartó forró és száraz, valamint a rövidebb, intenzív csapadékos időjárási helyzetek kialakulásának – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján a rendkívül meleg, száraz nyár és a nagyon csapadékos szeptember okairól készített tanulmányban.
Nyári vagy koraőszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám? Nemcsak a szervezetünkre, hanem az alvásminőségünkre is hatással van a magas hőmérséklet, és sajnos a klímaváltozás miatt ehhez jobb, ha hozzászokunk.
Az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát – közölte a HungaroMet Zrt. csütörtökön a Facebook-oldalán.
Az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben, szemléltetve a klímaváltozás várható következményeit.
A megfigyelt újkori történelem során Kínában idén július volt a legmelegebb hónap, a hőmérséklet átlagosan 23,21 Celsius-fok volt – jelentette csütörtökön a CCTV kínai állami televízió.
Megdőlt hétfőn az egy nappal korábban az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus által mért melegrekord: július 22-én 17,15 Celsius-fok volt a globális átlaghőmérséklet a bolygón – derül ki a klímaváltozást figyelő szolgálat szerdai bejelentéséből.
Vasárnap, július 21-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a világon a feljegyzések kezdete, azaz 1940 óta; a globális átlagos felszíni hőmérséklet ezen a napon 17,09 Celsius-fok volt – jelentette be kedden az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Az elmúlt napok magas átlaghőmérséklete miatt jelentősen megnőtt az erdőtüzek kockázata, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével hétfőtől Budapesten és Pest vármegyében is elrendeli a tűzgyújtási tilalmat – közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.
Az 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május- szeptemberi időszakban, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák).
