Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges.
Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva hat év alatt életet teremtenek a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt, amelynek sikere esetén egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak, növekednek és osztódnak majd.
A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).
Új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti növényházak, hűtőházak, zöldségtárolók létrehozásának és korszerűsítésének, valamint a megtermelt zöldség és gyümölcs fogyasztói áruvá készítését szolgáló eszközök beszerzésének támogatására – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében Nagy István agrárminiszter.
Frissítette a magyarországi és 24 magyar település “klímacsíkját” – amelyen minden csík egy év átlaghőmérsékletét, illetve annak az 1971-2000-es referenciaidőszaktól való eltérését jelöli – a HungaroMet Zrt. pénteken.
Fontos, hogy a fenntarthatósággal foglalkozzunk, és létrejöjjön egy közös tudás, amely segíthet abban, hogy élhetővé tudjuk tenni a világot a jövőben is, és a gyermekeink és unokáink is élvezhessék a bolygó adottságait – hangsúlyozta ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerdán Szabadkán, ahol előadást tartott a Fenntarthatósági Témahét keretében.
Dedikált napja, világnapja ma már megszámlálhatatlanul sok csoportnak, fogalomnak, kezdeményezésnek van, azonban létezik egy olyan nap az évben, amikor csupán 1 órára koncentrálódik a világ figyelme: a Föld órája, ami sosem volt aktuálisabb, mint manapság. De mit is üzen a Föld órája nekünk, és mit lehet tenni 60 percben – vagy azon túl – a bolygóért?
Meghirdették az első vidékfejlesztési pályázati felhívást a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. Az érintett gazdálkodók a Natura 2000 gyepterületek után vehetnek igénybe kompenzációs támogatást, amelynek rendelkezésre álló, tervezett keretösszege 36,1 milliárd forint – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az AM tájékoztatása szerint.
Mai életvitelünk és fogyasztásunk hosszú távú fenntartásához a Föld bolygón található erőforrások csaknem kétszeresére lenne szükség – jelentette ki Áder János szerdán Tatabányán, az Árpád Gimnázium tanulóinak A “Dobd el!”-kultúrától a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadásán.
