Föld

Kék Bolygó – Kőrösi Csaba: a világgazdaság újratervezése zajlik

A 2015-ben megfogalmazott fenntartható fejlődési célok (SDG) megvalósítása nem halad túl jól – mondta el Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Áder János: a klímaváltozás ellen is sokat tehetnek az állati takarmányfehérjét előállító üzemek

Európa sem tudja a hús előállításához szükséges takarmányt előállítani, ezért azok az üzemek, amelyek élelmiszeripari melléktermékekből állati takarmányfehérjét állítanak elő, sokat tehetnek a klímaváltozás ellen – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Üllőn.

A statisztika elárulja, mikor várható egy komolyabb földrengés Magyarországon

Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges.

Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek

Magyar kutatók kiderítették, mi történik a talajban, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták, amiből kiderült: bár az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből kevesebb van.

Négymilliárd év után újra megszülethet az élet a Földön

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva hat év alatt életet teremtenek a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt, amelynek sikere esetén egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak, növekednek és osztódnak majd.

Az öreg erdők szénmegkötése Európában sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk

A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).

Agrárminiszter: megjelent a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírás

Új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti növényházak, hűtőházak, zöldségtárolók létrehozásának és korszerűsítésének, valamint a megtermelt zöldség és gyümölcs fogyasztói áruvá készítését szolgáló eszközök beszerzésének támogatására – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében Nagy István agrárminiszter.

Közzétette 24 magyarországi település frissített klímacsíkját a Hungaromet Zrt.

Frissítette a magyarországi és 24 magyar település “klímacsíkját” – amelyen minden csík egy év átlaghőmérsékletét, illetve annak az 1971-2000-es referenciaidőszaktól való eltérését jelöli – a HungaroMet Zrt. pénteken.

Szili Katalin: meg kell őriznünk a Földet a jövő generációinak

Fontos, hogy a fenntarthatósággal foglalkozzunk, és létrejöjjön egy közös tudás, amely segíthet abban, hogy élhetővé tudjuk tenni a világot a jövőben is, és a gyermekeink és unokáink is élvezhessék a bolygó adottságait – hangsúlyozta ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerdán Szabadkán, ahol előadást tartott a Fenntarthatósági Témahét keretében.

60 perc, ami létfontosságú – március 23-án ismét Föld órája

Dedikált napja, világnapja ma már megszámlálhatatlanul sok csoportnak, fogalomnak, kezdeményezésnek van, azonban létezik egy olyan nap az évben, amikor csupán 1 órára koncentrálódik a világ figyelme: a Föld órája, ami sosem volt aktuálisabb, mint manapság. De mit is üzen a Föld órája nekünk, és mit lehet tenni 60 percben – vagy azon túl – a bolygóért?