A természetes élőhelyek pusztulása globálisan és hazánkban is égető probléma – egyrészt azért, mert a vadon élő állatoknak egyre inkább zsugorodik a lakóhelye, másrészt azért, mert a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációinak jólétét is veszélyezteti. Április 22-e a Föld napja.
A legkisebb arányban nőnek az új erdők az Amazonas azon térségeiben, ahol korábban a legnagyobb mértékű volt az erőirtás brit kutatók szerint. Egyes ilyen térségekben húsz évvel az erdők elpusztítása után sem látszanak az erdők helyreállításának a jelei.
Több szén-dioxidot bocsátanak ki az Amazonas erdei, mint amennyit elnyelnek – ezt első alkalommal állapították meg szakértők.
Mintegy 4,2 millió hektárnyi őserdő veszett oda 2020-ban a trópusokon, ami 12 százalékos növekedés az előző évhez képest – derült ki a Global Forest Watch (GFW) interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből, amely szerint Brazíliában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.
Szénelnyelőből szénkibocsátóvá kezdett válni a brazil erdők egy része – állapították meg helyi kutatók lombhullató, félig lombhullató és örökzöld erdőségek 33 éven át tartó tanulmányozása nyomán Minas Gerais szövetségi államban.
Az őslakos közösségek mindemellett fontos szerepet játszanak az Amazonas-őserdő védelmében, amely kulcsfontosságú a klímaváltozás megfékezése szempontjából, mivel hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz elnyelésére és raktározására képes.
Nagyjából 2,4 millió hektárnyi esőerdő kiirtásával járnának együttesen az Amazonas-medence térségét érintő jövőbeli útépítések – állapították meg amerikai, bolíviai, brazil, svéd, perui és kolumbiai kutatók.
