Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta Magyarország módosított, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó, 4,6 milliárd euró (mintegy 1800 milliárd forint) értékű REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási tervét.
A fenntarthatóságra való törekvés és az egyre növekvő energiaárak az IKT szektort is kihívások elé állítják.
Az energiahatékonyság felértékelődésének köszönhetően meghatározó maradhat a zöld hitelek részesedése a lakossági hitelpiacon – közölte az MTI-vel hétfőn a Duna House.
Az On the Spot stábja hozza el magyarul a klímaváltozás bibliáját.
A globális energiaválság, a háború és a klímaválság együttes hatásainak következtében az energiahatékonysági kérdések az energiaátmenet középpontjába kerültek – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke az MNB ötödik alkalommal megrendezett Zöld Pénzügyi Konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Magyar szakember felel a Schneider Electric energiagazdálkodást támogató digitális megoldásainak bevezetéséért a délkelet-európai régióban – tájékoztatta az elektronikai vállalat kedden az MTI-t.
A vállalkozások fele azzal számol, hogy a földgáz és az áram jövőre is drágulni fog, az üzemanyagok árának emelkedésére 60 százalékuk számít – közölte az MTI-vel csütörtökön a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).
Megjelent Magyarország megújított Zöld Kötvény Keretprogramja, a jövőbeli kibocsátásokból befolyó összeg célja a központi költségvetés zöld kiadásainak teljes vagy részleges finanszírozása vagy refinanszírozása – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn az MTI-vel.
Az átdolgozás alatt álló szakpolitikai dokumentum a drasztikusan megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. A klímasemlegességi, fenntarthatósági célok elérését is segíti, hogy a tervezet nagymértékben növeli a kibocsátás-csökkentéséhez és a megújulók részarányához kapcsolódó célszámokat – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta az aktualizált nemzeti energia- és klímaterv második változatát, amely ambiciózusabb célokat fogalmaz meg: a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2030-ig 27 százalékról 30-35 százalékra emeli.
