Szabó Péter, éghajlatkutató és Pongrácz Rita, meteorológus közös írásában rámutatott, hogy a 21. század elején, – különösen az elmúlt tíz évben – látványos változás figyelhető meg: miközben a téli melegrekordok száma inkább enyhén nő, addig a hidegrekordoké kiszámíthatóan és folyamatosan csökken, sőt napjainkban már alig van. Idén télen öt napon dőlt meg napi országos maximumhőmérsékleti rekord.
Hőhullámok, áradások, aszályok, erdőtüzek, időjárási rekordok jellemezték tavaly a világot éghajlati szempontból – állapította meg Kis Anna meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon pénteken közzétett elemzésében.
Az elmúlt negyven év alatt 15 napról 11-re csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál cikkében.
Az európaiak szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között az éghajlatváltozás (49 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs nyomás (31 százalék) szerepel – derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös, Európa jövőjéről szóló és szerdán közzétett Eurobarométer-felméréséből.
A tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is – írta a BBC News.
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.
A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok.
A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ – derült ki egy svéd tanulmányból.
A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent – állapították meg kutatók.
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.
