Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben is megközelítette a százat, a lakossági díjfizetők száma tavaly 663 ezer volt a 2020-as 660 ezer után – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványában.
Romániában állami támogatásban részesülnek a 2022-2023-as fűtési szezonban a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok.
A téli energiaellátási felkészülés, a piac kihívásainak pontosabb megismerése, valamint további hatékony programok kialakítása érdekében Palkovics László technológiai és ipari miniszter megbeszéléseket folytatott a hazai kazán- és hőszivattyúgyártók képviselőivel – ismertette szerdai Közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A hazai kazángyártókkal folytatott egyeztetésen a résztvevők megállapították, hogy jelentős a hazai tűzifahasználat, azonban a jelenlegi beépített készülékek hatásfoka általánosságban nem megfelelő. A gyártók számára technológiafejlesztési és kapacitásbővítési támogatások, a rászoruló felhasználók részére pedig eszközbeszerzési támogatások is szükségesek a hazai alternatív fűtési módok használatának növelése érdekében – közölte a minisztérium. Emellett áttekintették az Európai Unió emissziós normákra vonatkozó szabályozási környezetét, a szakképzett munkaerő biztosításának kérdését, valamint az épületenergetikai előírások felülvizsgálatának kérdését is.
A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy biomassza fűtési stratégia megalkotására, ennek készítésében együttműködési szándékát fejezte ki a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség, a Nemzeti Biomassza Egyesület és a Pelletszövetség is.
Az iparág előtt álló kihívásokat áttekintve a Technológiai és Ipari Minisztérium, a hőszivattyúgyártók és a Magyar Hőszivattyú Szövetség képviselői megerősítették, hogy a hőszivattyúk használata kitörési pont lehet a jelenlegi nagyarányú földgázfelhasználás csökkentésében és az ellátásbiztonság további erősítésében. Ezért fel kell gyorsítani a hőszivattyúk telepítését végző szakemberek képzését és átfogó épületenergetikai fejlesztésekre van szükség a lakossági hőszivattyúk minél szélesebb körben történő terjedése érdekében. Ebben nehézséget jelent, hogy a hazai lakossági hőszivattyúk nagy része külföldön gyártott, a megnövekedett keresletet az általános chiphiány és a globális ellátási láncok problémái miatt pedig már most nehéz kielégíteni, ugyanakkor komoly hazai potenciál van az ipari távhőrendszerekben alkalmazható készülékek gyártásában.
Mintegy 8,5 milliárd forint összegű fejlesztéssel biomassza-fűtőművet létesít és új távhő gerincvezetékeket épít ki a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. a városban – közölte a cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel.
A biomassza hasznosításának távlati lehetőségeiről és különösen a közép- és kelet-európai országok adottságairól és kihívásairól szólt a magyar és a szlovén agrárminisztérium közös szervezésében 2021. szeptember 27-én megrendezett nemzetközi online BIOEAST Forsight konferencia – közölte a tárca az MTI-vel.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai háromdimenziós vizualizáció segítségével alkották meg az algák valósághű térbeli modelljeit, amelyek segítségével hamarosan tankönyvek lapjain, múzeumok kiállításain fogják szemléltetni a vízi mikrovilág lélegzetelállító formai sokféleségét, emellett a kutatók algabiomassza-becslést lehetővé tévő számításait a vízminőség-vizsgálatokban napi szinten is alkalmazni fogják.
Az elmúlt évben nőtt a távhőtermelők által felhasznált biomassza és a geotermikus energia aránya, ugyanakkor jelentős mértékben csökkent a szén mennyisége – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel.
