Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink.
Országszerte 204 Mol töltőállomáson található ingyenes chipleolvasó, ahol segítenek az elkóborolt kutyák azonosításában – közölte a Mol az MTI-vel pénteken.
A világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia által kiadott Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálta a részben Székely Tamás, az MTA külső tagja által vezetett kutatócsoport a nemi szerepeknek a parti madaraknál tapasztalható evolúciójáról szóló, rengeteg kutatás eredményeit együtt elemző tanulmányát.
A családi kedvencként tartott kutyák szaglását tesztelték az ELTE etológusai, legújabb eredményeik azt mutatták, hogy sem a hőmérséklet, sem a páratartalom nem befolyásolta a kutyák teljesítményét, viszont a teszt helyszíne fontos tényező volt a feladat végrehajtása során.
A nyári szezonális ellenőrzésekhez is kapcsolhatóan a vármegyei, valamint a járási szakemberek retrospektív, azaz visszatekintő ellenőrzéseket végeznek a hosszútávra (8 óránál hosszabb útra) indított kérődző- és sertésszállítmányok esetében.
Magyarország lakosságának több mint kétharmada városban él. A városi zöldfelületek természetalapú megközelítése számos fontos területre gyakorol jótékony hatást, mint például a klímavédelem, fajvédelem, városi természetvédelem, oktatás, turizmus, vízmegtartás.
A Nébih Ebregiszter lekérdező szolgáltatása már interfészes kapcsolaton keresztül is elérhető. A hivatal elsősorban az önkormányzatok figyelmébe ajánlja az új fejlesztést, amely lehetővé teszi, hogy a közterület-felügyelők gyorsan és egyszerűen lekérdezzék az elkóborolt ebek gazdájának elérhetőségét. A szolgáltatás igénybe vétele több lépést igényel, melyről az érdeklődők az alábbi linkeken tájékozódhatnak.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését. A kutatásban megfigyelt szárnyasok halak ikráit és vízinövények magvait „szállították” az emésztőrendszerükben. Kiderült, ez a fajta terjedési mód növényekre és halakra is jellemző és van, hogy az idegenhonos fajok sikeresebbek benne.
A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként – derül ki egy nemzetközi tudóscsoport kutatásából, amely a madárfajok legátfogóbb és legrészletesebb családfáját tette közzé a Nature folyóiratban. A munkában a Debreceni Egyetem evolúcióbiológusa, Székely Tamás is részt vett.
50 éves az MME, s ennek kapcsán 2024 első MAP kihívása is az 50-es szám jegyében zajlik. A megszerezhető maximum pontszám: 50.
